Szicília az olajfák, citrusfélék és... a kávé földje? Egy palermói családnak ez az álma, és a kávétermesztéssel folytatott kísérleteik, a klímaváltozás következtében, egyre sikeresebbek. Projektjük ugyan nem fogja átalakítani az olasz kávéipart, viszont jól jelzi, hogyan rajzolja át a globális felmelegedés a mezőgazdasági földrajzot.
Az idei nyár még csak kezdés volt ahhoz képest, ami a jövőben vár az emberiségre, ha az Egyesült Államok nem tér vissza a Párizsi Klímamegállapodáshoz.
Longyearbyen városában a helyi sörfőzde tisztított vizéből vételezhetnek a lakók.
Magyarországon tízezer milliárdokat kellene okosan befektetni, hogy elérjük a klímasemlegességet, de ehhez többre lesz szükség, mint amit az állam be tud dobni. Kell hozzá a teljes pénzügyi rendszer. A bankoknak ugyan már kötelező a klímatudatosság, de nehezen találnak zöld projekteket, ha a cégeket nem biztatják erre. De az sem mindegy, mi hova tesszük a nyugdíjra szánt megtakarításainkat, hogy mire megöregszünk, ne csak a megélhetésünkre jusson, de világunk élhetősége is megmaradjon. A készülő klímatörvény sokat tudna segíteni ezen – mondja Gyura Gábor, a Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSif) alapító-igazgatója. Interjú.
A svájci gleccserek csaknem egyötöde elolvadt az utóbbi öt évben, és az idei év első nyolc hónapjában 5,5 százalékos volt a csökkenés – derül ki a GLAMOS gleccserfigyelő szolgálat és a svájci tudományos akadémia csütörtöki közleményéből.
Tom Cruise egy film erejéig elengedte az akciófilmeket, és eljátszott egy Donald Trumpból, Elon Muskból és George W. Bushból összegyúrt milliárdos idiótát, akinek kapzsisága miatt szó szerint eljöhet a világvége. Kritika a Digger című filmről.
Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Timár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?
Zeke Hausfather klimatudós közzétett egy globális térképet, amin a klímamodellek alapján azokat a régiókat jelölte meg, amelyeket a leginkább érint majd az extrém időjárás.
Az augusztusi árvíz után Nepál megkezdte az újraépítési munkálatokat, de a szakértők szerint csak idő kérdése, hogy mikor lesz újabb gleccserszakadás. Ennek orvoslására viszont Nepál gazdasága nem áll készen.
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, az emberek hajlandóak-e olyan ételt választani, aminek kisebb a környezeti lábnyoma, ha tudják, melyik az.
Kínai kutatók modellezése alapján Ausztráliában, Brazíliában és Afrikában nő meg a legnagyobb mértékben a kiszáradt területek nagysága.
Rekordmeleg augusztus, rendkívüli szárazság, minden korábbinál intenzívebb hőhullámok egymás után. Ilyen volt a nyár a leggyorsabban melegedő kontinens leggyorsabban melegedő térségében. De milyenek jönnek majd? A búza például megterem majd?
Az ENSZ tudósai most először adtak ki olyan jelentést, amely már nem arról szól, hogy miként lehet 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, hanem arról, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy ez ne tartson sokáig.
Megdőlt az óceáni melegrekord, még soha nem volt ilyen magas a világtenger átlagos hőmérséklete. Ez még csak durvulhat, ahogy a következő hónapokban kiteljesedik az idén szélsőségesen erősnek ígérkező El Niño.
Az óriási adatközpontok hűtése sok esetben költséges és energiapazarló, viszont létezik egy szinte ingyenes módszer is: a hűvösebb, külső levegővel történő hűtés. Egy új kutatás szerint viszont ez az olcsó és hatékony stratégia nemsokára már nem fog működni, mivel a klímaváltozás lassan teljesen ellehetetleníti.
Kínai kutatók szerint óriási mértékben nőtt az Antarktiszról az óceánba kerülő higany mennyisége, és ez a jégolvadásnak köszönhető.
A szakemberek úgy vélik, a globális felmelegedés miatt lehetnek súlyosabbak az európai erdőtüzek, és az évszázad végéig csak rosszabbodhat a helyzet.
Amerikai kutatók szerint az évszázad végére annyira sok oxigént veszíthetnek a természetes vizek, hogy az a teljes vízi ökoszisztémát felboríthatja, a globális hatása pedig sokáig visszafordíthatatlan lesz.
Egy 2015-ös tanulmány jelenti az eddigi legjobb becslést a Földön megtalálható fák számát illetően, a kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az ültetés nem jelent elegendő megoldást.
Minél több részt át tudnak emelni belőle, annál jobb lesz a minisztériumi szövegtervezet, állapította meg a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár a Városligetben szervezett figyelemfelkeltő akción.
