Az, hogy leváltottuk a 16 éve regnáló Orbán-rendszert mindenestül, minden járulékával együtt, szerintem óriási eredmény. Az embereknek ma más a hangulatuk. Nincsenek óriásplakátok az utcán, nem kell a gyerekemnek a buszmegállóban néznie az iskola mellett a háborús uszítást. Ez megfizethetetlen
– jelentette ki a Telexnek adott interjújában a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere.
A lap arról kérdezte Tanács Zoltánt, hogyan látja az új minisztérium működését, mit fog kezdeni az előző kormánytól örökölt ügyekkel, és milyen irányba vinné a magyar tudomány- és technológiapolitikát. A kormányalakítás óta eltelt öt hónapot értékelve hozzátette, elkezdett működni a demokrácia, „nem mindenki egy irányba áll, és parancsra dolgozik gondolkodás nélkül, félelemmel a gyomrában”. Azt elismerte, hogy vannak viták, de szerinte egy normális országban ez természetes.
Nagyon elégedett azzal, amilyen szakembereket sikerült a tárcák élére állítani, és annak is örül, hogy nagyon sok olyan kollégát sikerült megőrizni, akik az előző kormányok alatt is dolgoztak, akár 15-20 éve a közigazgatásban vannak, „tisztességesen, jól végzik a dolgukat”.
2014 volt az, amikor utoljára teljes erővel még a Fideszre tudtam szavazni. 2018-ban már csak az egyéni választókerületi képviselőmnek, ha jól emlékszem, Gulyás Gergelynek adtam meg a bizalmat
– árulta el Tanács Zoltán, aki többek közt a magánnyugdíjpénztárak államosítása és „szó szerinti ellopása”, az elszalasztott lehetőségek, a háborús uszítás és a brüsszelezés miatt ábrándult ki az előző kormányból.
Ami az elszámoltatást illeti, most lát biztató jeleket, „mintha megmozdult volna a rendőrség, a nyomozó hatóság”, bár egyelőre nagyon lassan, és a leginkább várt ügyekben, például az MNB-alapítványi botrányban még mindig nem történt semmi, pedig szerinte másfél éve mindenki számára teljesen világosan, hogy itt óriási visszaélések történtek.
Bízik benne, hogy gyorsulni fognak a dolgok, főleg, miután a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) magához veszi az első ügyeket. „Az a cél, hogy minél nagyobb szabálytalanságokat tudjunk feltárni az első időszakban, és ezekben induljon minél hamarabb nyomozás” – mondta.
Korábban azt mondta, hogy csak az informatikai közbeszerzéseknél 3000 milliárd forintos nagyságrendben lehetnek olyan szerződések, amikben lehet visszaélés. Erről most úgy nyilatkozott, nehéz megállapítani, hogy minden része szabálytalan volt-e, vagy sem. „Mi átvilágítottuk a jelenleg is élő keretmegállapodásokat, és azok közül jó néhány tulajdonképpen normálisan megkötött keretmegállapodás, és piaci árakon jut hozzá az állam bizonyos szolgáltatásokhoz. És van jó néhány olyan, aminél a piros lámpa kigyulladt, és egyértelműen tudjuk, hogy ezt fel kell bontani, vagy újra kell tárgyalni, azonnal újra kell kötni, amilyen gyorsan csak lehet” – mondta, majd jelezte: ahol egyértelmű visszaéléseket találnak, ott feljelentést fognak tenni.
Reálisnak látja, hogy az átvilágításokat a jövő hónap végéig lezárják. Kérdésre elárulta, hogy a 4iG-vel kapcsolatos vizsgálat még mindig tart, szerinte elképesztően komplex ügyről van szó, ami az egész gazdaság mindenfajta iparágába beleszövődött. Informatikai témában a mai napig van körülbelül 200 milliárd forintnyi élő szolgáltatási szerződésük a cégcsoporttal, az elődjeikhez köthető űrszerződések összértéke körülbelül 820-850 milliárd forint.
2040-ig szólnak ezek a szerződések, a kormány vizsgálja, hogy van-e ezeknek értelmük. Úgy látja, a NER letarolta a teljes magyar gazdaságot, kiszemelt érdemi háttér és szakmai tapasztalat nélküli cégeket, és ész nélkül teletömte őket állami pénzzel.
A Direkt36 nemrég arról írt, komoly feszültség volt az előző kormányon belül 2023-ban amiatt, hogy Orbán Viktor a szakmai véleményeket és aggályokat félresöpörve a stratégiai fontosságú magyar műholdprogramot az állam helyett a 4iG-re bízta. A cikk szerint Ferencz Orsolya konzorciuma lényegesen kisebb összegért, 250 milliárd forintért hozta volna le a magyar műholdprogramot építéssel együtt.
„Ferencz Orsolya űrtémákban kifejezetten elismert és jó szakembernek számít, szerintem az ő számai sokkal közelebb álltak a valósághoz, mint a későbbi összegek” – mondta Tanács Zoltán, megjegyezve, az ország érdeke az lenne, hogy sok magyar űripari beszállítócég fejlődjön, nem csak egy.
Nem lehet elvitatni, hogy Kapu Tibor űrutazása nem volt olcsó, de ennek ez a világpiaci ára, ezt el kell fogadni, ezt itt nem tudták elmutyizni. Tibor űrutazása feltette ismét az űrkutatást a magyarok térképére
– fogalmazott a tárcavezető, aki a HUNOR programot jó kezdeményezésnek tartja. „Ahogy nekünk Farkas Bertalan volt a 80-as években az idolunk, szerintem Kapu Tibor is hasonló ikonikus hőse lehet sok-sok fiatalnak” – tette hozzá.
https://hvg.hu/tudomany/20260625_kapu-tibor-vezetes-urugynokseg-hunor-program
Azzal érvelt, hogy Kapu Tibor több mint százezer diáknak tartott előadást, elvégzett több mint húsz nagyon értékes magyar kísérletet, „amik között a világon egyedülállók is voltak”. A program hivatalosan ez év végével véget ér, a kormány most azon dolgozik, hogy a kísérletek utóéletét körülbelül fél évvel meghosszabbítsák. A kormány célja az is, hogy megalkossanak egy olyan űrtörvényt, amely létrehoz egy űrügynökséget, valószínűleg valamelyik meglévő állami ügynökség berkein belül.
A HUN-REN működésébe nem lát bele, amíg le nem váltják az egész vezetést. Azért javasolták Stipsicz Andrást ideiglenes elnöknek, mert széles körben ismert kutató, belülről ismeri a hazai tudomány világát, „jó menedzsmentképességei vannak”. A mesterséges intelligenciát illetően az optimisták közé tartozik, szerinte ez egy nagyon jó dolog is lehet, de lát aggasztó jelenségeket. A politikusok nem veszik elég komolyan, nagyon szeretné, ha Magyarország az EU-n belül kezdeményezőként tudna fellépni ezen a téren. Szeretnék megújítani a komplett digitális stratégiát, amelynek része az AI-stratégia is.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
