A 120 ezres minimum csak a csomag eleje. Sávosan nőnek azok a nyugdíjak is, amelyek ugyan meghaladják a mostani minimumot, de így is alacsonyak. A sávokat a szokásos januári, inflációkövető emelés utáni összeghez mérik:
- Akinek a nyugdíja ezután sem érné el a 108 ezer forintot, annak 120 ezer forintra egészítik ki.
- A 108 és 125 ezer forint közötti nyugdíjnál 12 ezer forint,
- a 125 és 130 ezer közötti nyugdíjnál 10 ezer forint,
- a 130 és 135 ezer közötti nyugdíjnál 8 ezer forint,
- a 135 és 140 ezer közötti nyugdíjnál 6 ezer forint az emelés,
- míg a 140 és 146 ezer forint közötti nyugdíjnál mindenkinek 146 ezer forintra emelik a nyugdíját.
A csomag nem csak az öregségi nyugdíjasokat érinti. A megváltozott munkaképességűek ellátásai – a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás – januárban 10%-kal emelkednek, a 65 év feletti érintettek ellátása pedig nem lehet kevesebb 120 ezer forintnál. Az árvaellátás minimuma 50 ezerről 60 ezer forintra nő, az időskorúak járadékának összeghatárai pedig a duplájukra emelkednek: a 75 év feletti egyedülállóknál 58 990 forintról 118 000 forintra, a 75 év alatti egyedülállóknál 43 700 forintról 88 000 forintra, a házastárssal vagy élettárssal együtt élőknél 37 165 forintról 75 000 forintra.
A törvény a jövőben azt is előírná, hogy a minimumot minden évben a többi nyugdíjjal azonos mértékben emeljék, így az nem fagyhat be újra. A pénzügyminiszter szerint a változások automatikusan lépnek életbe, külön kérelmet nem kell beadni. Az intézkedések több mint 700 ezer embert érintenek, és 123 milliárd forintba kerülnek a jövő évi költségvetésben. Mindez egyelőre bejelentés, a pontos szabályokat a törvénymódosítás rögzíti majd.
A legnagyobb változás tehát az, hogy közel 20 év után újra emelkedik a minimálnyugdíj, 28 500 forintról 120 000 forintra. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy az állam hosszú kihagyás után újra felvette gondoskodó köpenyét és innentől hajlandó lesz elfogadható minőségű szociális szolgáltatásokat nyújtani. Ennek fényében
felmerülhet bárkiben az a gondolat, hogy mégis minek a nyugdíj-megtakarítás, hiszen itt a példa rá, hogy jelentősen emelik a nyugdíjakat 2027 januárjától.
Valóban, de a jelek szerint csak az alacsony nyugdíjakat emelik ilyen mértékben. Még egy teljes életében minimálbért kereső munkavállaló is magasabb nyugdíjra számíthat, mint 120 ezer forint. És ez igaz volt a minimálnyugdíj megemelése előtt is. Tehát a 120 ezer forintos alsó határ egy örvendetes lépés, azonban akik most dolgoznak (és 35–40 évet végigdolgoznak), azok – pár kivételtől eltekintve – ennél magasabb nyugdíjat kaptak volna az előző rendszerben is.
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát fenyegető problémák nem tűntek el
Továbbra is nyomást helyez a rendszerre, hogy egyre több a 65 év feletti a munkaképes korúakhoz képest. Nem is beszélve arról a pozitív tényről, hogy egyre tovább élnek a magyarok: akik megérik a 65 éves kort, azok további 15–19 évre számíthatnak. A hosszabb élet egyértelműen pozitívum, de a nyugdíjrendszer szempontjából egy megoldandó fenntarthatósági probléma.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy időszerű lenne a nyugdíjkorhatár emelése is. Más európai országok sorra emelik 67-68-70 évre a nyugdíjkorhatárt. Magyarország ezt a helyzetet jelenleg úgy oldja meg – és ebben politikai oldalakon átívelő konszenzus látszik –, hogy a nyugdíjkassza deficitjét (több a nyugdíjcélú kiadás, mint az ilyen célra beszedett bevétel) más költségvetési forrásokkal fedezik. Ez sem ördögtől való, lehet ezt így is csinálni.
A nyugdíjak továbbra sem nyújtják ugyanazt az életszínvonalat, mint a nyugdíjazás előtti években
Hüvelykujjszabályként alkalmazható, hogy a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés 65–75%-át kapják a magyarok nyugdíjként. Aki jól keresett, annak ez közelebb lesz a 65%-hoz. Így már látható, hogy mekkora életszínvonal-csökkenéssel kell kalkulálni. A legégetőbb kérdés itt az, hogy elég lesz-e ekkora jövedelem?
Bárki ellenőrizheti, hogy várhatóan mennyi állami nyugdíja lesz idős korban. Elöljáróban a Bankmonitor szakértői annyit elárulnak, hogy jó eséllyel nem lesz elég ez a becsült összeg.
Mit lehet tenni akkor, amikor nem elég az állami nyugdíj által biztosított jövedelem? Elméletben tovább lehet dolgozni, de az egészség közbe szokott szólni. A másik lehetőség a saját megtakarítás, amivel kipótolható az állami nyugdíj.
A megtakarítás nem elveszett pénz
A nyugdíjhelyzet továbbra sem fényes: még mindig nem fizet svájci nyugdíjat a magyar állam. A nyugdíj-megtakarítás azt a biztonságot tudja megadni bárkinek, hogy ne kelljen teljes egészében az állami nyugdíjra támaszkodnia. Lehet, hogy valakinek elég lesz az állami bevétel, de a legtöbb élethelyzetben nem ez a reális jövőkép. Idős korban azonban már nem lesz opció a megtakarításból történő kiegészítés azok számára, akik most nem kezdenek el megtakarításokat építeni.
Ráadásul az éves befizetett megtakarítás után állami támogatás, adójóváírás is igényelhető. Ugyanis a nyugdíjcélú megtakarítások nagy előnye, hogy a befizetett összeg 20%-át, legfeljebb évi 280 ezer forintot, adójóváírás formájában megnövelheti a megtakarítás értékét.
Ahhoz, hogy ki lehessen használni ezt a lehetőséget, rendelkezni kell az adott évben befizetett személyi jövedelemadóval. Egészen pontosan az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből lehet a támogatást visszaigényelni. Egy kivétel van: ha valaki nyugdíjbiztosítást kezd. Ott bárki egy közeli hozzátartozó személyi jövedelemadójából is visszakaphatja a saját megtakarításába az adójóváírást.
