Németországban először állt bíróság elé Szerhij Kuznyecov, az az ukrán különleges műveleti katona, akit az Északi Áramlat tenger alatti vezeték felrobbantásával vádolnak. A Németországot és Oroszországot a Balti-tenger alatt összekötő vezeték súlyosan megrongálódott a szabotázsakció következtében, és azóta sem állították helyre.
Az ügyben az érintett skandináv országok és Németország közös vizsgálatot indítottak, majd Berlin emberei végül Olaszországban bukkantak rá az ukrán katonára, akit kiadtak a németeknek. A gyanú szerint – amiről a sajtó is részletesen beszámolt – a vádlott tettestársaival bérelt hajót, és búvárokkal vittek le robbanószert a vezetékhez.

Az északi áramlat felrobbantása
dw.com
Szerhij Kuznyecov, aki az ukrán hadsereg különleges erőinek tisztje volt, Hamburgban áll bíróság elé, ahol háborús bűncselekményekben való bűnrészességgel vádolják.
A The Guardian beszámolója szerint a vádlott tisztelgett a terembe lépésekor, majd jogi csapatával 10 percig csendben hallgatták, ahogy a szövetségi főügyész felolvasta a vádiratot, amelyet egyidejűleg ukrán nyelvre is fordítottak.
Az 50 éves Kuznyecovot azzal vádolják, hogy legalább négy, legfeljebb 27 kg-os gyújtószerkezet robbantását készítette elő és hajtotta végre a Balti-tenger alatt, körülbelül 80 méteres mélységben, a dán Bornholm-sziget közelében.
Úgy vélik, hogy hat bűntársa volt, köztük négy mélytengeri búvár, egy robbanószer-szakértő és egy hajóskapitány, akik állítólag egy bérelt jachtot és időzített robbanószerkezeteket használhattak. Mind ő, mind hazája tagadja, hogy bármi köze lenne a támadásokhoz.
A hetilap kétévi nyomozás után egyértelműen állítja, hogy egy volt ukrán titkosszolgálati ügynök irányításával, javarészt amatőr búvárok követték el a szabotázst két évvel ezelőtt, úgy, hogy az akkori vezérkari főnök tudott a készülő akcióról, Volodimir Zelenszkij azonban nem.
Kuznyecov képviselete azt emelte ki, hogy állításuk szerint 11 hónapja szinte kizárólag magánzárkában tartják fogva. Azt is felhozták a védelmében, hogy katonatiszt lévén nem tud szabadon védekezni, hiszen titoktartási kötelezettség terheli.
„Tegyük fel, hogy van alibije, és egy másik titkos akción vett részt – hogyan lehet ezt bizonyítani, ha nem tudja elmondani nekünk, védőügyvédeknek, hol volt, és mely tanúkat hívhatnánk be?” – tette fel a kérdést Nicola Canestrini, a vádlott olasz védőügyvédje a BBC cikke szerint. Hozzátette: ennyi idő után is csak közvetett bizonyítékok állnak a vád rendelkezésére.
Ugyanakkor Kuznyecov a történtekkor valóban arra hajózott társaival, s az Andromeda nevű bérelt jachtról vett mintákban tenger alatti robbanóanyagok nyomait találták. A vádlott tagadta a vádakat, az ukrán állam pedig az érintettségét.
Szijjártó Péter máris tiltakozott. A bíró szerint nem az illető bűnösségéről döntöttek, hanem csak a német kiadatási kérelem megalapozottságáról.