Jócskán Magyarország költötte a legtöbb pénzt orosz gázra az év első nyolc hónapjában az EU-s országok közül
Az 1,71 milliárd euróval listavezető Magyarország mögött Bulgária 987, Görögország 850 milliárddal áll.
Magyarország energiaszuverenitását nem az jelenti, hogy mindent belföldön termelünk meg, hanem az, hogy több beszerzési forrás és útvonal közül lehessen választani – mondta Holoda Attila energetikai szakértő a Pénzügykutató Hetényi Körében tartott előadásában, amelyet a Pénzcentrum szemlézett.
A szakember szerint el kell felejteni azt a várakozást, hogy az energia ismét tartósan olcsó lesz: a 2022-es sokkhoz képest ugyan sokat estek a gázárak, de a 2019 előtti szintek nem tértek vissza, miközben a növekvő kereslet és a geopolitikai kockázatok továbbra is magasan tartják az árakat.
A magyar gázellátás egyértelműen importra szorul, hiszen az évi körülbelül 8,5 milliárd köbméteres fogyasztással szemben a hazai kitermelés mindössze 1,8 milliárd köbméter. Ugyanakkor
a magyarországi infrastruktúra kiépítettsége alapján nincs szükség egyetlen beszállítóhoz (Oroszországhoz) ragaszkodni, hiszen Szlovénián kívül minden szomszédos országgal van gázkapcsolatunk, és a szerb és ukrán irány nélkül is mintegy 13,5 milliárd köbméter éves importkapacitás áll rendelkezésre.
– hangsúlyozta, ezért a hangsúlyt az alternatív beszerzési útvonalakra kellene helyezni.
Vitatta azt is, hogy a Mol csak az orosz forrású Ural-kőolajat tudná feldolgozni. Bár erre optimalizálták a finomítókat, de más típusú nyersolaj is használható, és az Adria vezeték kapacitása is elegendő lehet a százhalombattai és pozsonyi finomító ellátására.
Különösen súlyosnak nevezte a magyar benzinkutak helyzetét. Számítása szerint literenként körülbelül 13 forintos kiskereskedelmi árrésre 16 forint kiskereskedelmi különadó jut, még az üzemeltetési költségek levonása előtt. Emiatt a független kutak egy része ellehetetlenülhet, ami főleg kisebb vidéki településeken jelenthet ellátási problémát. Felidézte, hogy a 480 forintos ársapka idején 198 töltőállomás zárt be, és sok közülük később sem nyitott újra.
Holoda a távhőszektorban 3-5 éven belül finanszírozási válságot jósol, ha nem változik érdemben a rendszer, a veszteségek állami kipótlása csak elfedi a problémákat. Sokkal nagyobb mértékben kellene geotermikus energiára, biomasszára, villamos energiára és hulladékhőre támaszkodni.
Ugyanez a helyzet a rezsicsökkentéssel is: a politikailag leszorított ár nem tünteti el a termelés, a hálózat és a szállítás valódi költségeit, azokat valakinek mindenképpen meg kell fizetnie.
Holoda Attila: A rezsicsökkentés káros, át kell alakítani
A paksi atomerőmű augusztusi, kormányzati kríziskezelése, a napokban kiírt szélerőmű építési tender, a Brüsszelből hazahozható, fejlesztési százmilliárdok drasztikus irányváltást jeleznek az energiapolitikában. Tud-e ez a változtatás jó is lenni a lakossági fogyasztónak, és miben kell az eredményes átalakuláshoz a háztartásoknak és a vállalkozásoknak változniuk? - erről szól a friss Közös költség.
A szakértő szerint a nagy napelemes kapacitás miatt napközben sokszor negatív áramár alakul ki, estére viszont – a termelés kiesésével párhuzamosan – megugrik az árfolyam, ezért több tárolóra és a fogyasztás időbeli átterelésére lenne szükség.
Paks II.-ről azt mondta, hogy az eredeti tervekhez képest súlyos a csúszás, és a MAVIR előrejelzése alapján 2034-re sem biztos, hogy mindkét új blokk teljes kapacitással rendelkezésre áll.
A késésért elsősorban a Roszatomot tette felelőssé, de hiányolta a magyar fél látható számonkérését is.
Közben a Paks I. blokkjainak üzemidő-hosszabbítása másfél éves blokkonkénti leállásokkal is járhat, ami összességében 4,5-6 éves időszakot jelenthet, amikor Paks nem teljes kapacitással működik – húzta alá a szakértő.
A Roszatom vezére szerint egyelőre nem folyik tárgyalás Budapesttel Paks II-ről
Alekszej Lihacsov szerint ők jól nevelt emberekként várják a magyar fél által indított auditálás lezárását.
Nyitókép forrása: HVG / Lakos Gábor
