Az emberek kétharmada szerint túlságosan beépítették az elmúlt évtizedekben a Balaton partját – derül ki a 21 Kutatóközpont reprezentatív felméréséből, amit az European Climate Foundation megrendelésére készítettek.
A teljes mintában 65 százalék azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint túlságosan beépített a tópart és mindössze 15 százalék azoké, akik szerint nem (20 százalék pedig nem válaszolt, vagy nem foglalt állást a kérdésben).
Markáns eltérés tapasztalható a pártpreferenciák szempontjából, míg a kormánypárti szavazók 83 százaléka szerint van túlságosan beépítve a part, a Fidesz-szavazóknak csak a 39 százaléka látja így.
A Balatont rendszeresen látogatók, illetve az ott nyaralóval, vagy lakóhellyel rendelkezők között között 73-74 százalék azoknak az aránya, akik szerint túlságosan beépített a part, és azoknak a 43 százaléka is így véli, akik soha nem mennek a tóhoz. Ebben a kategóriában ugyanakkor nagyon magas, 45 százalék volt azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.
Az emberek jelentős többsége a szabadstrandok mennyiségével sem elégedett, a teljes mintában mindössze minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy elég szabadon elérhető partszakasza van a tónak. Itt is jelentős a különbség a pártpreferenciák terén, a tiszások 11, a fideszeseknek pedig 34 százaléka elégedett a helyzettel. Azonban míg a kormánypártiaknak csak a 10 százaléka nem válaszolt a kérdésre, a Fidesz-szavazók körében ez az arány már 33 százalék volt.
A fideszesek mellett egyébként ebben a tekintetben még azok a legbizakodóbbak, akik rendszeresen (évente több mint tíz alkalommal) látogatják a Balatont, esetleg ott élnek vagy nyaralóval rendelkeznek. Náluk 31 százalék elégedett a helyzettel, 63 pedig nem (a maradék 6 százalék nem tudott válaszolni).
A felmérés alapján egyértelmű, hogy az emberek többsége szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kéne figyelembe venni a Balaton-parti építkezéseknél, szemben a gazdasági és befektetői szempontokkal. A teljes mintában 77 százalék azoknak az aránya, akik így vélekedtek, a Fidesz-szavazóknál 60, a Tisza-szavazóknál pedig 87.
A többi kategóriában sem túl nagy a szórás, a második legkisebb értéket (62 százalék) azoknál mérte a kutatóközpont, akik soha nem látogatják a tavat. Ebben a kérdésben volt a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik nem akartak vagy nem tudtak válaszolni, ez egyetlen kategóriában sem volt magasabb 6 százaléknál.
Abban a kérdésben megosztottak az emberek, hogy a folyamatban lévő beruházások engedélyezését, kivitelezését felfüggesszék-e arra az időre, amíg tudományos vizsgálat készül a hatásaikról. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy fel kell-e függeszteni azt a beruházást, amiről kiderül, hogy jelentős természeti veszélyt jelent a tóra már minden második megkérdezett igennel felelt.
Azt, hogy a természeti értékeket veszélyeztető beruházásoknál az állam lépjen közbe és kisajátítással, illetve kártalanítással vegye köztulajdonba az érintett területeket az embereknek a 72 százaléka támogatná, illetve 57 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint a természeti szempontból kiemelt fontosságú területeken teljes építési tilalmat vezessenek be.
A felmérés szerint az emberek a legnagyobb felelősséget az államtól várják a Balaton védelmének tekintetében, a válaszadók 55 százaléka szerint állami feladat a tó, mint természeti érték megőrzése. 22 százalék mondta, hogy ez az önkormányzatok és 9 százalék, hogy a lakosságé és mindössze 1 százalék volt azok aránya, akik szerint ez elsődlegesen civil szervezetek felelőssége.
A durva algavirágzás elmaradt, de volt helyette tízezer tonnányi árvaszúnyog. A tó egészségét biztosító természetes partokból és nádasokból alig maradt valami, és hagyjuk tovább pusztítani. Pedig a klímaváltozás hatásainak is jobban ellent tudna állni a tó, ha egy kicsit természetesebb lehetne. De a természet így is el fogja venni, ami az övé, és hiába ülünk a frissen felhúzott lakópark parti teraszára, ha a Balaton inkább elhúzódik előlünk.
Nyitóképünkön egy Balaton-parti lakópark Keszthelyen, fotó: HVG / Veres Viktor
