Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Olimpiai Mozgalom elnökével és Gyulay Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökével tárgyal szerdán Fekete-Győr András, a NOlimpia-mozgalom vezetője Budapest esetleges 2036-os olimpia rendezésével kapcsolatban. Erről maga a politikus számolt be kedd este a közösségi oldalán.
A Momentum Mozgalomból két napja kilépett Fekete-Győr hozzátette: továbbra sem támogatja, hogy Budapest legyen tíz év múlva az olimpia helyszíne, szerinte nem egy több ezermilliárdos, kockázatos gigaberuházásra van szüksége az országnak, ezt a pénzt inkább a „tavaink és vízkészleteink megmentésére, az iskoláink és kórházaink modernizációjára, a mélyszegénység felszámolására, a lakóépületeink energetikai korszerűsítésére, és az ellopott közvagyon visszavételére” kellene fordítani.
https://www.facebook.com/feketegyorandras.momentum/posts/pfbid02AUJto2DAGf17dXNCKX41r3a16Nnu8LjGZarBad7fDJrCM26wLjesoUSjbN3BWDE2l
Jelezte, hogy két konkrét javaslatot visz a tárgyalóasztalhoz:
- Legyen a 2036-os budapesti olimpiáról országos népszavazás, hiszen egy ilyen horderejű kérdésről minden magyar embert meg kell kérdeznünk, ha már megismerték a rendezés tényleges költségeit, kockázatait és fejlesztési terveit.
- Legyen egy olimpiamentes forgatókönyv is, ami bemutathatná, hogy miként fejlődhetne Magyarország abban az esetben, ha nem rendeznek itt olimpiát. „Lássuk tisztán, mely fejlesztésekre lenne egyébként is szükségünk, és milyen kritikus fejlesztésektől szívná el a pénzt az olimpiarendezés.”
Azt is megindokolta, hogy miért fogadta el a meghívást: „Úgy látom, hogy a mostani olimpiai vita kísértetiesen kezd hasonlítani a kilenc évvel ezelőttire. Megint szinte minden arról szól, hogy hogyan rendezhetnénk olimpiát. Csakhogy nagyon sokan vannak, akiket sokkal inkább az érdekel, hogy valóban szükségünk van-e erre az olimpiára, és valóban ez szolgálná-e leginkább Magyarország érdekeit. Fontosnak tartom, hogy az ő véleményük is képviselve legyen, és közvetlenül is eljusson azokhoz, akik már gőzerővel dolgoznak a fővárossal közösen a rendezés előkészítésén.”
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentette, hogy Magyarország is ott van a 2036-os olimpia lehetséges házigazdái között. A HVG birtokába jutott több olyan márciusi és áprilisi keltezésű dokumentum, amely felvázolja, hogyan festene egy budapesti olimpia, amelybe Bécs és Pozsony is bekapcsolódna. A tervek az ötödik Orbán-kormány utolsó időszakában készülhettek, kérdés, hogy milyen fogadtatásra találnak a Tisza-kormánynál.
A HVG október elején elsőként mutatta be azt a dokumentumot, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, valamint a MOB és a főváros között zajló, végső soron a 2036-os olimpia házigazdájának kiválasztására irányuló, úgynevezett folyamatos párbeszéd során készült, és a lehetséges versenyhelyszíneket tartalmazza. A mestertervnek a márciusi verziója jutott el hozzánk, amelynek hitelességét nem tagadta a MOB, sőt az arra reagáló közleményükben egyenesen úgy fogalmaztak: „közel áll a szívükhöz”.
A főváros a korábbi megkeresésünkre azt írta, „mivel Magyarországon az olimpiarendezéshez szükséges sportberuházások megépültek az elmúlt években, ezért olyan olimpiai pályázat támogatható és reális, amely semmiféle stadionépítést nem tartalmaz, érdemi sportberuházást nem tesz szükségessé”. Az alábbi cikkünkben viszont részletesen kifejtettük, hogy ez a vélekedés miért áll igen távol a valóságtól:
Népszerű érv, hogy szinte minden sportlétesítmény készen áll egy budapesti olimpia megrendezéséhez, de ha közelebbről megvizsgáljuk, kiderül: a stadionok, csarnokok jó része túl kicsi ahhoz, hogy helyet adjon a játékok eseményeinek.
A NOB-bal folytatott párbeszédhez készült pénzügyi stratégiát is lapunk ismertette. Eszerint a 2036-os játékok szervezése és lebonyolítása 5,5 milliárd euróba kerülne, ebben az összegben azonban nincsenek benne azoknak a közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlesztéseknek a költsége, amelyeket szintén – szűk határidővel – meg kellene valósítani ahhoz, hogy Magyarország képes legyen fogadni, elszállásolni és mozgatni a játékokra érkezőket.
A 2036-os budapesti olimpiarendezési tervekhez még tavasszal készített pénzügyi stratégia úgy számol, hogy a költségek mindössze 10 százaléka hárulna az államra. De a számításból azért kimaradt néhány jelentős tétel.
Képünkön Fekete-Győr András. Forrás: HVG / Reviczky Zsolt
