Magyarország is szerepel azok között az országok között, amelyek kifejezték érdeklődésüket a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt – közölte kedd délután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A lista, amelyen ott van még Németország, India, Katar, Dél-Korea, Dél-Afrika és Törökország – október 31-ig még bővülhet.
Karácsony Gergely még 2024 novemberében jelentette be, hogy eleget tesz a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság felkérésének, és főpolgármesterként bekapcsolódik „egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásba”. Akkor arról beszélt, hogy idén szeptember 30-ig kell elkészíteni és társadalmi vitára bocsátani egy részletes és nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést. Ez – a MOB lapunknak küldött magyarázata szerint – azért nem jelent meg mostanáig, mert a NOB a vendéglátó kiválasztására szolgáló folyamat első szakaszát, az úgynevezett tájékozódási folyamatot (Continuous dialouge) 2027 márciusáig meghosszabbította.
A mostani bejelentésről mind a MOB-ot, mind a fővárost megkérdeztük, szerettük volna megtudni, hogy még a kormányváltás előtt vagy már azután, az Orbán-, illetve a Tisza-kormány tudtával adták-e le a jelzést a játékok 2036-os megrendezésének szándékáról. Ez azért is érdekes kérdés, mert korábbi kommunikációjukban még nem szerepelt pontos évszám, az eredeti, Karácsonynak tett javaslatukban az volt olvasható: azért lépnének be a tájékozódási folyamatba, hogy megtudják, „Budapesten, Magyarországon a 21. század második harmadában” megrendezhető-e – különféle szempontok teljesülése mellett – az olimpia. A MOB elnöke, Gyulay Zsolt azonban többször is említette, hogy Magyarországnak 2036-ban lehet a legnagyobb esélye a rendezésére, azt követően ugyanis nagyobb lesz az európai konkurencia. Most mindkét helyről azt a választ kaptuk, hogy a szándék már két éve ismert, a mostani bejelentés lényege mindössze annyi, hogy azt komolyan is veszi a nemzetközi testület.
https://hvg.hu/itthon/20261006_budapesti-olimpia-2036-nob-megerosites-szukitett-lista
Régóta nyilvánvaló volt, hogy a volt miniszterelnök, Orbán Viktor nem tett le 2017-ben „meggyilkolt” nagy álmáról, az olimpiarendezésről. Részben ennek érdekében folytatódott azt követően is a sportinfrastruktúra nagy léptékű fejlesztése, és szervezett Magyarország annyi nemzetközi sporteseményt (legutóbb például az atlétikai Világdöntőt, amelyen azonban már nem Orbán, hanem Magyar Péter vett részt kormányfőként). Ennek volt része az is, hogy a tagok sorából kiöregedett Schmitt Pál után nem egy másik sportoló, hanem Fürjes Balázs, a Fidesz-kormány korábbi Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára lett a NOB magyar tagjelöltje, akit 2023 őszén be is választottak a testületbe. Arról, hogy az akkori kormány és a főváros a háttérben tárgyalásokat kezdett egy esetleges olimpiarendezésről, még a párizsi játékok kezdete előtt, 2024 júniusának végén számolt be a VSquare hírlevele. Ezt követte aztán Karácsony őszi bejelentése a tájékozódás megkezdéséről.
Lapunkhoz nemrég több olyan anyag is eljutott, amelyek a MOB-nak és a fővárosnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal folytatott párbeszédéhez készültek, idén márciusi és áprilisi keltezésűek. Ezek egyike
az úgynevezett mesterterv (Budapest Olympic Masterplan) márciusi – tehát még a Tisza győzelmét hozó választás előtt elkészült – frissítése, amelyből már egyértelműen látszik, hogy a cél a 2036-os olimpia rendezési jogának megszerzése,
és amely nagy vonalakban bemutatja a tervezett magyarországi helyszíneket, valamint felvázolja, hol szükséges határon túli segítséget igénybe venni.
A dokumentumban – a NOB elvárásainak megfelelően – alapvetésként kezelik, hogy
- maximálisan kihasználnák a meglévő, világszínvonalú budapesti létesítményeket,
- ha nincs rendelkezésre álló létesítmény, vagy nem illeszthető be az olimpiai örökségbe – vagyis olyasmit kellene építeni, ami később nem válik a vendéglátó hasznára –, ideiglenes helyszínt alakítanának ki, vagy a régión belül meglévőket vonnák be,
- a régiós helyszíneken olimpiai „központokat” hoznának létre, hogy a „faluélményt” az ott elhelyezett sportolók is átélhessék,
- Budapest és a régió ikonikus történelmi helyszíneit is felhasználnák a rendezés során. Vagyis a város szövetébe ágyaznák az eseményt, ahogyan azt a párizsi szervezők is tették.
