Furfangos adótanácsadók és kormányok máris feszegetik a globális minimumadó kiskapuit
A globális minimumadó a költségvetések helyzetén nem sokat javít, Kína és az USA kimaradása pedig amúgy is korlátozza a hatását.
52,4 milliárd folyt be 2024-ben a remélt 96,4 milliárd forint helyett. A Tisza 2027-re ráadásul jóval ambiciózusabb, 240 milliárdos többletbevétellel számol, de a vállalatok szélesebb körét is sarcolná a 15 százalékra emelt társaságiadó-kulccsal.
Mindössze 52,4 milliárd forintnyi globális minimumadó-kiegészítést vallottak be a Magyarországon működő nagyvállalatok a 2024-es adóévre, miközben az akkori kormány eredetileg évi 96,4 milliárd forintos egyenlegjavulással számolt – írja a Portfolio a BDO által kikért NAV-adatok alapján.
A globális minimumadó lényege, hogy a 750 millió forint konszolidált bevétellel bíró vállalatcsoportok nyereségét minden országban legalább 15 százalékos adó terhelje. Magyarországon a 9 százalékos társasági adóhoz hozzá kell még adni az iparűzési adót, az innovációs járulékot és az energiaellátók jövedelemadóját is, és ha az így számított tényleges adókulcs nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbségnek megfelelő kiegészítő adót kell fizetniük a cégeknek.
A globális minimumadó a költségvetések helyzetén nem sokat javít, Kína és az USA kimaradása pedig amúgy is korlátozza a hatását.
A NAV szerint 3349 adóbevallásból mindössze 128-ban, vagyis a bevallások 3,8 százalékánál szerepelt fizetendő kiegészítő adó 2024-ben.
A bevallott összeg ugyanakkor nem azonos a tényleges költségvetési bevétellel, így a különbség nem tekinthető automatikusan bevételkiesésnek – teszi hozzá a lap.
A 2025-ös adóévre 2240 adózó jelentkezett be a BDO szerint, a naptári éves cégeknek pedig november 20-ig kell bevallaniuk és megfizetniük a kapcsolódó előleget, az erre az évre szóló végleges összesített kötelezettségre ugyanakkor jelenleg nem áll rendelkezésre nyilvános adat.
A Tisza-kormány a 2027-es költségvetési tervezetben 240 milliárd forint többletbevételt vár el a vállalati adózás átalakításával, így a társasági adó és az innovációs járulék emelésétől. Ez az összeg a két adónem 2025-ös összesített bevételének körülbelül 20 százalékát jelenti.
A társasági adó az 500 millió euró fölötti bevételű cégek esetében 9-ről 15 százalékra emelkedik a javaslat szerint, ám ezt mérsékelné az iparűzési adó beszámítása, így a Portfolio szerint akár 11,25 százalékra is le lehetne tornázni a társasági adó kulcsát.
Az 500 millió euró feletti bevételű cégeknek kell többet fizetniük.
A legfontosabb kérdés, hogy az adóemelés mekkora valódi többletbevételt eredményez. Azoknál a vállalatoknál ugyanis, amelyek már most is fizetnek globális minimumadót, a magasabb társasági adó részben vagy egészben kiválthatja a kiegészítő adót, vagyis az állam összességében nem feltétlenül jut több pénzhez.
Az új bevételek elsősorban azoktól a cégektől érkezhetnek, amelyek eddig nem fizettek minimumadót, de a társaságiadó-emelés már érintené őket. Ebben szerepe lehet az alacsonyabb, 500 millió eurós bevételi küszöbnek, valamint az adóalap és az adókedvezmények tervezett átalakításának is.
A Portfolio szerint ezért a 240 milliárdos bevételi cél ambiciózus, de a teljesíthetősége a rendelkezésre álló adatokból egyelőre se pró, se kontra nem ítélhető meg.
Keménydiszkontosodik az Aldi és ezt szebben becsomagolva hivatalosan is bejelentette. Megkérdeztük a vásárlókat, hogyan látják a változó üzleteket.
Az elszámoltatás széles körű támogatottsága tükröződik a Medián felmérésének eredményeiben.