Még kisebb lett a magyar élelmiszerbolt-hálózat:
június végén összesen 30 468 élelmiszer-kiskereskedelmi üzlet működött, az egy évvel korábbihoz képest ez 749 boltos és 2,4 százalékos csökkenést jelent. 2021 közepéhez képest pedig majdnem 6400 üzlet tűnt el, ez pedig 17 százalékot meghaladó zsugorodás.
Az ötéves időszakot nézve kiderül, hogy évente 2,4-5,4 százalékkal csökkent az élelmiszert forgalmazó egységek száma.
A hivatalos KSH-statisztikában szereplő több mint 30 ezer élelmiszerüzlet valamennyi élelmiszert árusító bolttípust magában foglalja: a nagy kereskedelmi láncok hiper- és szupermarketeitől és diszkontüzleteitől kezdve a kisebb vegyesboltokon át a különböző termékcsoportokra koncentráló üzletekig, utóbbiak közé tartoznak például a zöldségesek, hentesüzletek és pékségek is.
A klasszikus élelmiszerüzletek az „élelmiszer jellegű vegyes” kategóriába tartoznak, ezekből idén június végén 15 570 volt. Ez éves szinten 427 boltos és 2,7 százalékos csökkenést jelent, ötéves távlatban viszont több mint 3100 üzlet tűnt el, ami 16,7 százalékos visszaesés.
A zöldségesek száma csökkent legnagyobb mértékben a bolttípusok közül, öt év alatt 30,3 százalékkal kevesebb lett belőlük. Bár ötéves távlatban a kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek, vagyis lényegében a pékségek száma is csökkent, 2024 óta kismértékű bővülés látszik.
A KSH nézi azt is, hogy az önálló vállalkozók által működtetett boltok száma hogyan alakult, ez azért lényeges, mert 2021 közepén még közel 13 ezer élelmiszerüzlet tartozott hozzájuk, míg az idén már csak 9466 boltjuk volt. Öt év alatt 26,1 százalékkal, 3351 kevesebb üzletet talált a statisztikai hivatal. Utóbbi pedig a kérdéses ötéves időszakban látott „boltfogyás” több mint fele. Az önálló vállalkozók részesedése az élelmiszerüzletek teljes állományából 34,8 százalékról 31,1 százalékra csökkent. Ez egyben arra utal, hogy sokan feladták ezt a munkát.
A téma előkerült november elején az Európai Kereskedelem Napja című rendezvényen, amelyen szakemberek beszéltek a kiskereskedelmi szektor helyzetéről. Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet ügyvezető igazgatója többek között arról beszélt, hogy az elmúlt három évben összesen 15 ezer kiskereskedelmi üzlet zárt be, így 91 ezerre csökkent a számuk. (A szakember által idézett statisztikában valamennyi üzlet, tehát az élelmiszerboltok mellett például a műszaki cikkeket, bútorokat, vegyi árukat, tisztítószereket, játékokat, sportszereket forgalmazó boltok is beletartoznak.) Kozák Ákos szerint 2030-ig folytatódhat a csökkenés és további 10-15 ezer üzlet tűnhet el. További rossz hír, hogy körülbelül 400 magyarországi településen nincs kereskedelmi szolgáltatás, ami különösen a kistelepülések ellátása szempontjából jelent problémát.
Ugyanezen a rendezvényen Kozák Tamás, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) kereskedelemfejlesztéséért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett közölte, az ágazatban több strukturális probléma van, amelyekkel a következő hónapok és évek kereskedelempolitikájának mindenképpen foglalkoznia kell. Az egyik ilyen kritikus területet a mikrovállalkozások és a kisebb boltok jelentik, ugyanis egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Ezt a kijelentését pedig a fenti friss statisztika is megerősíti.
A helyettes államtitkár szerint a kereskedelem koncentrációja természetesen világszerte megfigyelhető jelenség, de ami a mikrovállalkozásoknál és a kisboltoknál látható, azzal mindenképp kezdenie kell valamit a kormánynak. Kozák Tamás szerint fontos kereskedelempolitikai cél lehet, hogy a boltbezárások ütemét mérsékeljék.
