Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Nem tudja elfogadni, és visszautasítja a Magyar Bankszövetség azt a kategorikus minősítést, hogy „a magyar bankrendszer nem jó”. Magyarázzák a bizonyítványt.
A szakmailag nem megalapozott és nem is tényszerű állítással kapcsolatban, amely a bankokról az elmúlt napokban és hetekben - a közbeszédben, médiában - elhangzott a Magyar Bankszövetség Elnöksége közleményt adott ki, ebből idézünk.
A magyar pénzügyi közvetítő rendszer a 2008-ban kitört válság kitörése után jelentkező feszültségek hatásait sikeresen enyhítette azzal, hogy egyrészt a külföldi tulajdonú bankok anyabankjai kifejezték elkötelezettségüket, így többek között visszaforgatták nyereségüket, fenntartották refinanszírozási támogatásukat, tőkét emeltek, stb. A magyar tulajdonú bankok pedig rövid idő alatt visszafizették az állami közvetítéssel IMF forrásból, a KKV hitelezés fenntartására felvett, piaci kamatozású hiteleket. A magyar bankrendszer a válság teljes időszakában közpénzek igénybevétele nélkül működött.
Ma az Európai Uniós országok és bankok jelentős része további megrázkódtatásoknak van kitéve, melynek hatása a magyar pénzügyi közvetítő rendszerre minimális, miközben a példaértékű helytállást tanúsító magyar bankrendszer tagjai az átlagos európai bankadó többszörösét fizetik. A hitelintézetek a Magyarországon összegyűjtött megtakarításokat és ezen felül 40 százalék külföldi forrást csatornáztak be a lakosság, a vállalkozások és az önkormányzatok finanszírozásába.
A Magyarországon működő legnagyobb, hazai központtal rendelkező hitelintézeti csoport - az OTP - az európai bankfelügyelet által elvégzett legutóbbi két stressz teszt mindegyikében a három legbiztonságosabb európai bank közé került. Annak ellenére, hogy a csoport tagjai kizárólag a válság által legjobban sújtott közép- és kelet európai országokban végzik tevékenységüket. A hazai bankszektor tagjai minden kormányzati célkitűzéshez maximális támogatást és felkészültséget biztosítottak, amelynek a kialakítására megfelelő szakmai egyeztetés, és bevezetéséhez elegendő felkészülési idő állt rendelkezésre - sorolja tovább a szövetség az érdemeket.
Minden váratlan, nem egyeztetett, szakmailag nem kiérlelt jogszabályi előírást (például a deviza végtörlesztését) a bankok akkor is maximálisan betartják, legjobb tudásuk szerint segítenek, és az ügyfeleikkel együttműködnek, ha az véleményünk szerint mind a makrogazdaságnak, mind a széles ügyfélkörnek középtávon kiszámíthatatlan kockázatot, adott esetben veszteséget is okozhat. Megemlítik azt is, hogy ezek az intézkedések a bankrendszer tőkéjét erősen fogyasztják, így a jövőbeli hitelezést nehezítik el.
Annak érdekében, hogy a felerősödő európai problémák a lehető legkisebb veszteséget okozzák a magyar gazdaság szereplőinek, a szövetség bankjai több intézkedést tettek és tesznek a lakossági hitelek átstrukturálására, illetve a KKV szektor erősítésére. Emellett tárgyalásokat kezdeményeztek és folytatnak az önkormányzati adósságproblémák egyedi rendezésére és megoldására is.
Nem tudjuk elfogadni, és visszautasítjuk azt a kategorikus minősítést, hogy „a magyar bankrendszer nem jó”. Ezen vélemény szakmailag nem megalapozott és a fentiek alapján nem is tényszerű - hangsúlyozza a közlemény.
