Dupla nyolcas

Idén és 2020-ban egyaránt 8-8 százalékkal nőnek a legkisebb keresetek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának döntése nyomán. A megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem fogadta el: eredetileg 13, illetve 15 százalékos emelést várt el, ezt kompromisszumként 10 százalékra vitte le, a 8 százalékot viszont kevesli. A decemberben megjelent új kormányzati prognózis szerint az átlagos bruttó és nettó kereset idén egyaránt 9,4 százalékkal emelkedhet; a magasabb keresetek tehát a minimálbért meghaladó mértékben ugorhatnak meg. Ez nyilván összefügg azzal, hogy a szakképzett munkaerő iránti hiány egyre szélesebb kört érint. A megállapodás értelmében az egy napra jutó bruttó minimálbér 6860 forint, a garantált bérminimum 8970 forint lesz. A január 1-jétől fizetendő, havi 149 ezer forintos minimálbér és a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben járó 195 ezer forintos bérminimum vásárló­ereje csaknem 5,2 százalékkal nő, amennyiben a kormány 2,7 százalékos inflációs prognózisa bejön. A nyugdíjakat is az utóbbihoz illesztve korrigálták az év elején, ezzel az átlagnyugdíj összege nem éri el a bruttó minimálbérét; 2017-ben még meghaladta azt. A nettó minimálbér az idén több mint 7300 forinttal nő havonta, ezzel szemben az átlagos nyugdíj – Rétvári Bencének, az illetékes tárca parlamenti államtitkárának közlése szerint – csupán 3500 forinttal. A legkisebb bérek emelését a pénzügyi kormányzat a munkaadók számára a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentésével könnyíti meg, amely így 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. A munkaadói szervezetek a költségvetési törvény elfogadása előtt azért lobbiztak, hogy a szocho már január 1-jével csökkenjen, de a könnyítés csak július 1-jén lép életbe. A háztartások keresletének meglódulásához nemcsak a 2017 óta tartó, erőteljes béremelések járulnak hozzá, hanem a javuló foglalkoztatás is. A 15–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája a tavaly szeptember–novemberi időszakban megközelítette a 70 százalékot, 4494 ezer fős csoportjukon belül 110 ezren dolgoztak külföldi telephelyen, és 131 ezren végeztek közmunkát. Utóbbi egy év alatt közel 53 ezres csökkenést jelent. Ugyanakkor és ugyanebben a korcsoportban a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra, az állástalanok száma 168 ezerre csökkent, ez egy év alatt közel 9 ezer fős javulás.