Rideggyönyörűség

Kőfal volt a szívem

mégis áttörtél rajta.

Egy szigeti kert volt a szívem

átgázoltál rajta.

Nem a szívemet akartad;

utad testem felé vezetett.

Minderről nem tehettem.

A minden voltál nekem,

nem csak szépség és vagyon:

Amikor szerelmeskedtünk

a macska átment a másik hálószobába.

Azután elfeledtél.

Nem ok nélkül

reszkettek a kövek

a fallal elzárt kert körül:

most ott semmi nincs

csak a vadon, amit természetnek hívunk,

az uralkodó káosz.

Olyan helyre vittél,

ahol megtaláltam a gonoszt természetemben,

ott hagytál.

A cserbenhagyott macska

sír a hálószobában.

(Gyukics Gábor fordítása)