Ráharapott Orbánék csalijára Kína egyik leggazdagabb embere. Cserébe már nemcsak az orosz gáztól, hanem a kínai lítiumtól is függ a magyar gazdaság. Az elektromos autókba akkumulátorokat gyártó CATL minden idők legnagyobb külföldi befektetését hozza Magyarországra.
Orbán Viktor és Li Ko-csiang kormányfő találkozója. Értik egymás nyelvét
Vörös Szilárd
Földelés
A BMW-gyár területének földmunkái Debrecen mellett. Új földesurak
Túry Gergely
Hegyekben áll a kiváló, 45 aranykoronás termőtalaj Debrecen Északnyugati Gazdasági Övezetében, ahol már előkészítették a terepet a BMW-gyár építéséhez. Letermelték a humuszt, deponálták az irdatlan mennyiségű termőréteget, és most a sivár maradékot nézi sajgó szívvel több mezőgazdász is. Ha a tulajdonos ellenáll, az állam kisajátítja a földet, és a birtokos már csak az ellentételezés mértékéért pereskedhet. A magyar gazdákat elvileg kiemelten istápoló Orbán-kormány gátlástalanul árusítja ki a legjobb termőföldeket a külföldi zöldmezős ipari beruházásokhoz. A napokban az Audihoz közeli Győrszentivánon is egy akkugyár rémhíre miatt tartottak lakossági fórumot. A cívisváros körül már legalább 2000 hektárról mondta ki a kormány, hogy az ipar martalékává válhat. Decemberben 14 milliárd forint hitelt adott Debrecennek a földvásárlásokra, és további százmilliárdból készül el az infrastruktúra a déli ipari övezetben. Az autógyár már egy csomó beszállítót odavonzott, és most az újonnan bejelentett kínai gigaüzem, a CATL is a BMW-től alig 20 kilométerre vásárol 221 hektárt. A kínai befektető egy hatalmas naperőműhöz is keres területet, miután az akkugyár 600 megawattnyi megújuló energia felhasználását tervezi – az eddigi rekordévben, 2019-ben egész Magyarországon ennyi naperőművet fejlesztettek.
A beruházás hideg zuhanyként érte a debrecenieket. A gyár tevékenysége, annak feltételezhető vízigénye és a sok ezer új dolgozó megjelenése egyaránt aggasztja a városban élőket. A Civil Fórum Debrecen Egyesület megpróbál közvetíteni a városvezetés és a lakosok között, de Gondola Zsolt Zoárd helyi ellenzéki képviselő szerint a fejük fölött döntöttek. A lapzártánk utáni közgyűlés napirendjén szerepel egy előterjesztés, amely a déli zóna újabb 35 hektárjának területrendezését érinti, és Papp László polgármester is akkorra ígér részletes tájékoztatást. A képviselő szerint azzal, hogy a szóban forgó föld kikerül az önkormányzat tulajdonából, a lakosok elveszítik a jogukat arra, hogy beleszóljanak, mi folyik a városukban. Pedig az akkumulátorgyártás nem kockázatmentes, hiszen veszélyes anyagokkal dolgozik. Gödön például májusban egy független szakértői vizsgálat lítiumot és olyan oldószert mutatott ki a környék kútjaiban, amilyet a Samsung helyi gyára is használ. A katasztrófavédelem azonban titkosításra hivatkozva nem adta ki a monitoringkutak adatait, ezért a helyi civilek perre mentek.
A debreceniek sem tudnak arról, hogy hatástanulmányok készültek volna, ráadásul éppen a közelmúltban kezdődött a tervezése annak a vízgazdálkodási programnak, amely a Tiszából a Keleti-főcsatornán keresztül a városba vezetné a vizet. Attól tartanak, hogy az új helyzetben az is kevés lesz. Tudomásuk szerint ugyanis az akkugyártás nagy vízigényű, így az ivóvízkészletet is veszélyeztetheti. Ha pedig a kormány kiemeltté minősíti a beruházást, már nemcsak a földtulajdonosoknak nem lesz ráhatásuk, mi történik a földjükön, de az önkormányzatnak sem lesz beleszólása a kínaiak építkezésébe.¬Szlavkovits Rita
