Kamatutasításos rendszer
Önkéntes kamatplafon előírásával élénkítené a hitelezési aktivitást és a bankok közötti versenyt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, amit hétfőn a bankszövetséggel tartott újabb tárgyalási fordulón közölt. Szavai szerint „meg kell akadályozni a hitelpiac befagyását, és meg kell erősíteni az egészséges hitelezést”. Mindez általában nem parancsszóra, hanem a spontán piaci folyamatok révén szokott megtörténni, ami – ahogy az infláció és a kamatok csökkennek – már látszik is. Csakhogy a piaci önszabályozást nem lehetne a kormányzati sikerpropaganda részévé tenni, ellentétben Nagy „ügyfélbarát” beavatkozásával. A miniszter iránymutatása szerint október 9-étől az új lakáshitelek teljeshiteldíj-mutatója ne legyen magasabb 8,5 százaléknál, a vállalkozói forgóeszközhitelek önkéntes kamatplafonjának pedig 12 százalék, azaz a jelenlegi jegybanki alapkamatnál egy százalékkal alacsonyabbnak kellene lennie. Az MNB friss adatai szerint az újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos költsége legutóbb 2022 augusztusában járt 8,5 százalék körül, idén augusztusban pedig 10,12 százalékra rúgott. A piaci árazású vállalkozói hitelek átlagos kamatlába most augusztusban 14,5–16 százalék közötti, itt is tavaly augusztusban volt jellemző az elvárt 12 százalék. A Gazdasági Versenyhivatal „pártolja, ha a bankok önkéntesen korlátozzák a profitjukat” – sietett Nagy támogatására Rigó Csaba Balázs, a hatóság elnöke, aki szerint a magas kamatok korlátozzák a keresletet, „hibernálják” a hitelpiacot, ami visszaveti a gazdasági növekedést.
