Lassan gyorsul
Negyedszázada nem volt olyan magas az infláció, mint tavaly: 17,6 százalék – derül ki a Pénzügyminisztériumnak az év utolsó napján kiadott jelentéséből (a hivatalos adatot január 12-én közli a Központi Statisztikai Hivatal). A költségvetési törvény csupán a fogyasztói árak 5,2 százalékos emelkedésével kalkulált, ugyanakkor a GDP 4,1 százalékos bővülését feltételezte. Utóbbit egy éve, 2023-ra vonatkozó új prognózisában 1,5 százalékra vitte le a PM. Akkori előrejelzésébe a 2022. évi választások elé időzített költségvetési osztogatást követő megszorítások – adóemelések, beruházások leállítása – és a jegybanki kamatemelések hatásait már bekalkulálta, de így is túl optimistának bizonyult. Bár famulusa, Nagy Márton sugalmazására a miniszterelnök még augusztusban is azt ismételgette, hogy az éves átlagok alapján el lehet kerülni a gazdasági visszaesést és a keresetek vásárlóerejének csökkenését, nem ez történt. A gazdaság a PM előzetes becslése alapján 0,4 százalékkal zsugorodott 2023-ban, a nettó bérek 13,8 százalékkal emelkedtek, jócskán elmaradva az inflációtól. Az egy keresőre jutó nettó bérek átlagosan 3,3 százalékot veszítettek értékükből. A háztartások fogyasztása 2 százalékkal csökkent, a beruházások 11 százalékkal maradtak el az előző évitől, a visszaesést a külkereskedelmi mérleg javulása részben ellensúlyozta.
A költségvetés összeomlott, a deficit még a többször korrigált értékeknél is nagyobb lett. A GDP 3,5 százalékára becsült, 2352 milliárd forintos hiánycéllal elfogadott költségvetési törvényt az Országgyűlés tavaly márciusban módosította, ezzel a deficit-előirányzatot 3400 milliárd forintra emelte. Az év végén azonban 4456 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, uniós elszámolásban a hazai össztermék 5,9 százaléka; csupán 0,3 százalékponttal kisebb az előző évinél, amikor a gáztartalékok feltöltésének finanszírozása miatt lett a tervezett 4,9-ből 6,2 százalék. A deficit négy egymást követő évben is átlépte az uniós szabálykönyvben megszabott 3 százalékos küszöböt. Ilyen mértékű költségvetési lazításra legutóbb a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány 2002–2006 közötti működésekor volt példa. A konvergenciakritériumok betartását az Európai Bizottság a pandémia időszakára felfüggesztette ugyan, lehetővé téve a gazdaság költségvetési eszközökkel történő ösztönzését, a közkiadások megemelését, de a 2023-as hiány miatt Magyarország ellen borítékolhatóan túlzottdeficit-eljárás indul. A PM friss prognózisa szerint a hiány az idén a GDP 2,9 százalékára csökken, ám az ehhez szükséges, 3 százalékpontos restrikciót az elemzők túl optimista becslésnek tartják, 4 százalékhoz közeli deficitet várnak. A kutatók többsége úgy véli, az államadósság még 2024 végén sem esik a GDP 70 százaléka alá, holott ezt a PM már 2023 végére beígérte.
Az idén 3,6 százalékkal bővülhet a gazdaság, a háztartások fogyasztása 2,5 százalékkal lehet nagyobb, a beruházások 3,4 százalékkal emelkedhetnek, a növekedéshez a minimálisan bővülő export és a visszaeső kivitel szaldója is hozzájárulhat – összegzi a PM. A kutatói prognózisok többsége ennél szerényebb növekedésre lát esélyt. „A következő két évben 2,7 és 3,1 százalékos növekedést becsülünk, összességében lassú emelkedés várható a gazdasági teljesítmény idei visszaesése után” – fogalmaz a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. A GKI Gazdaságkutató Zrt. pedig 2024-re csupán 2–2,5 százalékos GDP-bővülést tippel. Utóbbi pesszimizmusa az inflációra is kiterjed. Miközben a PM a fogyasztói árak 5,2 százalékos, a Magyar Nemzeti Bank pedig a 4–5,5 százalékos sávban várható emelkedésére számít, a GKI 6,5 százalékot jövendöl. Ezt egyrészt állami döntésekkel – például az üzemanyagok jövedéki adójának növelésével, a hulladékkezelési díj drasztikus emelésének hatásával – magyarázza, másrészt felmérése szerint decemberben az üzleti szektor áremelési törekvése is látványosan erősödött, harmadrészt a 2024-es bérmegállapodásnak is lehet inflációs hatása. A Kopint-Tárki Zrt. viszont az októberi, 6 százalékos inflációs előrejelzését 4,5 százalékra vitte le. A PM az átlagkereset 10,2 százalékos emelkedését prognosztizálja, így a bérek vásárlóereje 4,7 százalékkal nőhet, sőt az elemzők némelyike ennél nagyobb javulást is elképzelhetőnek tart. Így két év alatt a keresetek reálértéke 2 százalék körüli mértékben emelkedhet. ¬ Farkas Zoltán
