Lefkovicsék gyászolnak

Előbb-utóbb minden apa-fiú bokszmeccset lejátszanak. Az egyik sarokban a hajlíthatatlannak tűnő apa, a másikban a sokszor megalázott, ortodox zsidó hitre tért, túlérzékeny fiú. Makacs emberként mindketten a saját igazukban hisznek, mélyen meg vannak győződve arról, hogy csakis a másik a hibás azért, mert rosszul alakultak a dolgok. Lef­kovicséknál eljött a döntő meccs ideje. Az apropó sajnálatos: a család őrangyala, Lefkovicsné Zsuzsa váratlan halála szinte pont akkor következett be, amikor a férje bekanalazta az asszony által készített utolsó lekvárt, az utolsó barázdát is levakarva az üveg belsejéből. A lekvár a stelázsin elhelyezett családi ikonosztáz kitüntetett darabja: ha valaki elmegy, soha senki sem tud ilyet csinálni. Breier Ádám Lefkovicsék gyászolnak című, stílusos és keserédes, az otthon szeretetét dicsőítő filmje – az egyik utolsó elkészült darab a friss és nem hagyományos vonalvezetésű filmek megszüntetett bölcsőjében, az Inkubátor programban – egy valamikor négytagú családról szól. Van, aki még jelen van, másoknak már csak a szelleme. Az elsőszülött fiú belefulladt a Balatonba, ma sem tudni, mi okból. Azóta a hetvenes éveiben járó bokszedző apa, Tomi bá’ (Beze­rédi Zoltán) újraépítette ambícióit, a családi ház átalakított nyári konyhájában megint bajnokot akar nevelni a telepi srácokból, ha már ez sem az első-, sem a másodszülött fiából nem sikerült. Zsuzsa (Máhr Ágnes), amíg élt, a család védőszentjeként a férje és a kisebbik fia (Szabó Kimmel Tamás) között húzódó aknamezőn egyensúlyozott. A mindig is a bátyja árnyékában élő Iván nem bírta apja kiképzését, ezért lelépett: meg sem állt Izraelig, ahol megtalálta a boldogság. Most elsőszülött fiával, a hatéves Ariellel (Leo Gagel) hazajön a családi házba, hogy új hitük szerint teljesítsék a halottal kapcsolatos szent kötelezettséget keretező hétnapos zsidó gyászt, a sivát. A szertartás közben szinte minden tilos, de – mert ez gojoknak és zsidóknak is jó – szinte mindenre van valami elkerülő szabály. Ezek a feloldások és érzelmi kifakadások az egymással haragban lévő apa, fia és a nagymamáért rajongó, rontó szellemektől tartó unoka közötti hűvös, de egyre oldódó viszony a film finom humorának egyik eredője. A másik a szerethető karaktereket mutató három Lefkovics-generáció erőfeszítése azért, hogy megnyissák a szívüket egy új szerepnek, amit ha jól játszanak, talán egymásra hangolódhatnak.