Gyerekes válaszok
Bár a mesterséges intelligencia (MI) szöveg- és képgeneráló képességei lenyűgözőek, amerikai kutatók rávilágítottak arra, hogy az újítási képességet illetően a felkapott technológia messze lemarad akár a gyerekek mögött is. A Kaliforniai Egyetem kutatói két területen hasonlították össze a mesterséges intelligencia, többek között az OpenAI-féle GPT–4 és az emberek (3–7 éves gyerekek, illetve felnőttek) teljesítményét, egy utánzós és egy innovációs feladatban. Az előbbinél tárgyak hagyományos felhasználási módjait kellett felismerni, míg az utóbbinál új használati lehetőségeket kellett kitalálni. A minták és az összefüggések azonosításában való jártasságuk miatt a kiképzett MI-rendszerek kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az ismétlési feladatokban. A tárgyak újszerű hasznosítása, az innováció viszont feladta nekik a leckét. Ezzel szemben mind a gyerekek, mind a felnőttek figyelemre méltó innovációs képességet mutattak, elvontan tudtak gondolni a tárgyra, miközben újszerű felhasználási módokat találtak ki (például hogy egy teáskanna aljával kört is lehet rajzolni). Ráadásul az ötletelésben az sem rontotta a kreativitásukat, ha korábban még sosem látták a szóban forgó objektumot. A nagy nyelvi modelleknek viszont nem volt meg a kellő képességük ahhoz, hogy új funkcionális alkalmazások lehetőségére következtessenek a tárgyaknál. Nem tudtak például nem szokványos, de funkcionálisan megfelelő objektumot választani egy-egy feladathoz. A szakemberek szerint a kísérletük rávilágít az MI-rendszerek korlátaira, különösen az innováció terén: kihívást jelent számukra a meglévő tudás alapján új utakat, feltérképezetlen alkalmazásokat találni. „Az ilyen modellek összefoglalhatják a hagyományos tudást, de (egyelőre) nem bővíthetik, javíthatják, értékelhetik, változtathatják meg úgy, ahogyan arra egy fiatal ember képes” – összegezte Eunice Yiu, a tanulmány szerzője. Ahelyett tehát, hogy intelligens emberpótléknak tekintenénk a mesterséges intelligenciára, érdemesebb a könyvtár vagy a keresőmotor új formájaként gondolni rá, amely hatékonyan összegezi és kommunikálja az emberiség által felhalmozott tudást. Az eredmények azt is sugallják, hogy a gépeknek a nagy méretű nyelvi és képi adatoknál többre van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek ugyanarra az innovációs kreativitásra, ami már egy kisgyermek fejében is ott rejtőzik.