Rossz előjelek
Az S&P (régi nevén Standard and Poor’s) hitelminősítő stabilról a leminősítésre utaló negatívra rontotta a magyar devizaadósság kilátásait. Ugyanakkor megerősítette az ország BBB mínusz besorolását – ez a befektetésre ajánlott kategória alja, egy esetleges leminősítés már a befektetésre nem ajánlott (bóvli) tartományt jelentené. A cég elemzői határozottan rosszabbnak értékelik a magyar gazdaság és költségvetés kilátásait, mint tavaly ősszel. Sokkal rosszabbnak látják a helyzetet, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a tárca reakciója szerint ugyanis a negatív értékelés csak átmeneti, 2025 második felében pozitív fordulat várható. Az S&P szerint idén a magyar gazdaság mindössze 1,5 százalékkal bővül, a következő években pedig 2,5, 2,3, majd 2,4 százalék lehet a dinamika. Az NGM frissített előrejelzése az idei évre 2,5 százalékot ígér, 2026-ban pedig továbbra is elérhetőnek látja a 4 százalékos ütemet. Az S&P magasabb költségvetési hiánnyal kalkulál, mint a kormány, a GDP-arányos mutató idén 4,5 százalék lehet, majd 2028-ra fokozatosan 3,2 százalékra mérséklődik. A GDP-arányos államadósság idén valamelyest csökkenhet, majd a következő években nőhet, 2027-ben 75 százalék fölött tetőzhet. A pénzromlás üteme idén éves átlagban 4,5 százalékra várható, az értékelés szerint a kormány inflációcsökkentő intézkedéseinek (árréssapka, banki és telekommunikációs „önkéntes” díjstop) csak ideiglenes hatásuk lesz.
A külső körülmények nem kedvezőek az exportvezérelt magyar gazdaság számára, az ország fokozottan ki van téve a Donald Trump által indított vámháború hatásainak. Ezzel az értékeléssel ellentétben a magyar kormány még mindig sokat vár a beinduló – főleg ázsiai – autó- és akkumulátorgyáraktól (BMW, BYD, CATL, Semcorp, EcoPro), illetve a saját „100 új gyár” programjától – annak ellenére, hogy a létező gyártókapacitások is kihasználatlanok. A növekedést fékezi a magasan (a 2–4 százalékos célsáv fölött) ragadt infláció és a nyomás alatt álló forintárfolyam, amelyek miatt idén a jegybanknak aligha lesz lehetősége vágni a 6,5 százalékos alapkamatból – sőt az S&P az emelés lehetőségét sem zárja ki. A bizalmi indexek szerint mind a vállalkozások, mind a lakosság hangulata rossz. A magas infláció éppenséggel támogathatja a költségvetési célszámok tartását: a hitelminősítő szerint a GDP-deflátor (a GDP árindexe) 6 százalékra várható, így bár a reál-GDP alig nő, a folyó áron számolt mutató jóval nagyobb lesz, mint tavaly. Márpedig a költségvetési hiányt és az államadósságot mindig a folyó áras GDP-hez viszonyítják.
Az NGM – némi önellentmondásba keveredve – egyrészt a kormány gazdaságélénkítő lépéseit emlegeti, másrészt hangsúlyozza, hogy a most készülő 2026-os büdzsé elsődleges (kamatkiadások nélkül számolt) egyenlege nullás lesz. Az S&P szerint ugyanakkor az egyik legnagyobb kockázatot maga a kormány jelenti a 2026-os országgyűlési választást esetleg megelőző osztogatás miatt. Ráadásul a korábban vártnál kevesebb uniós forrás érkezhet Magyarországra: egyrészt az Európai Bíróság menekültügyi ítéletének be nem tartása miatt kiszabott napi egymillió eurós bírságot folyamatosan levonják a kohéziós támogatásokból, másrészt az Orbán-kormány nem teljesíti a jogállamisági vitában tett vállalásait, így Magyarország valószínűleg a Helyreállítási Eszköz (RRF) teljes, 9,5 milliárd eurós (támogatás és támogatott hitel) forrását elveszíti a program 2026. decemberi zárására.
A jövőben leminősítéshez vezethet, ha a kormány költségvetési teljesítménye gyengébbnek bizonyul az előrejelzéseknél; ha fokozódik a külső nyomás, például a kereskedelmi háborúk eszkalációja miatt; ha az ország további jelentős EU-támogatásoktól esik el; ha a túl laza jegybanki politika kedvezőtlenül hat a forint árfolyamára és az inflációra. Az S&P akkor javíthatja újra stabilra a minősítéshez kapcsolt kilátást, ha a kormány a vártnál gyorsabban rendbe teszi a költségvetést, és csökkenő pályára állítja a GDP-arányos államadósságot, illetve ha „kézzelfogható” előrelépést ér el az uniós forrásokhoz való hozzáférés ügyében. ¬ Kovács Gábor
