Kiesett a Fehérvár
A Debrecen elleni vereséggel eldőlt, hogy a Fehérvár FC kiesik a férfi labdarúgó NB I.-ből. Ez sokkal több, mint egy sporthír, mivel a székesfehérvári csapat felvirágoztatása volt a NER első nagy futballprojektje. Sokáig úgy tűnt, hogy sikeres is lehet, azonban nemcsak a pályán, hanem a pénzügyekben is csúfos lezüllés lett a vége. A kiesés után Cser-Palkovics András polgármester és Garancsi István milliárdos tulajdonos a Facebookon kezdett üzengetni egymásnak: Garancsi felajánlotta, hogy egy forintért megválik a klubtól, Cser-Palkovics viszont azzal vádolta őt, hogy a klub bedőlésére játszott.
Kremlinológiai szempontból is érdekes egy régi fideszes polgármesternek és a NER egyik legfontosabb gazdasági háttéremberének a nyilvános perlekedése, főleg úgy, hogy a történetben még a 2010–2023 között főszponzor Mol is érintett. De önmagában is látványos a lefelé tartó út onnan kezdve, hogy 2018-ban még a Chelsea-t is megizzasztotta a csapat az Európa Ligában. Amikor 2007-ben Garancsi megmentette a csődközelbe jutott klubot, egy jól megtervezett építkezés kezdődött el. Előbb az építőipari nagyvállalkozó öntötte a pénzt az akkor a Videoton nevet visszavevő csapatba, majd 2010-től a közbeszerzések sok nagy nyertese is megérkezett szponzorként; a Videoton és az FTC költségvetése minimum a duplája volt bármelyik más magyar csapaténak. A NER-elit rendszeres vendég volt a VIP-páholyban, a csapat pedig 2010 és 2018 között háromszor lett magyar bajnok, kétszer járt az Európa Ligában, és mindkétszer tisztességgel helytállt.
A lendület 2019 után tört meg: előbb a pályán, aztán az üzletben is. Eljutottak egy olyan szintre, ahonnan már nehéz volt továbblépni, közben pedig a Ferencváros erősebbé vált, és végül nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy megtört az addig nagyjából folyamatos fejlődés üteme: újratervezés helyett lecsúszás következett. 2023-ban a Mol és szinte minden más szponzor is távozott, a csapat költségvetése az addigi évi 9–11 milliárdról 3 milliárd forintra esett. És bár a csapat a büdzsét és a focistakeret értékét nézve még így is az NB I. középmezőnyébe tartozott, mintha elfogyott volna a motiváció, hogy a korábbi sikerek után egy alsóbb szintről kezdjenek el újra építkezni. Így nem volt megállás a lefelé tartó úton.
Ahogy a Felcsút 2016-os és a Debrecen 2020-as példája mutatja, néhány év alatt is vissza lehet térni a másodosztályból az NB I. élbolyába. Ehhez azonban tudatos építkezés és sok pénz kell, márpedig Székesfehérváron most mindkettővel komoly bajok vannak.
