Begyűrűzési esélyek és veszélyek

Irán bombázása nyomán a forint gyengül, az energia drágul, újra felütheti fejét az infláció. Az orosz gáz és olaj ezen akkor sem segít, ha jön a csövön.

A magyar kormány az USA és Izrael Irán elleni hadjáratát is az Ukrajna és a Tisza Párt elleni hergelést szolgálva illesztette be a kampányába, jótékonyan hallgatva arról, hogy a közel-keleti háborút Donald Trump amerikai elnök robbantotta ki. Ezzel párhuzamosan a magyar külügy szerint „jelen helyzetben” Magyarország elleni „merénylettel” ér fel a szárazföldi kőolajszállítások ukrajnai „blokádja”. A magyar kormány szerint a Barátság vezeték bármikor újraindítható volna – az ukránok ezt cáfolják.

Az újabb közel-keleti háború felforgatta a kőolaj és a földgáz világpiacát. Miután Irán lezárta a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorost, a globális hajóbiztosítók többsége bejelentette, hogy március 5-étől nem fedezi a Perzsa-öblöt és az iráni vizeket akár csak megközelítő óceánjárókat ért károkat. Emiatt a kereskedelem lényegében leállt a térségben. Márpedig a szoroson halad át a világ vízi kőolaj-kereskedelmének mintegy ötöde, illetve a katari és emírségekbeli cseppfolyósított földgáz (LNG). Ez a kivitel adja az európai LNG-behozatal több mint 10 százalékát és a kínai import több mint negyedét. A piaci reakció azonnali és heves volt, a Brent olajfajta hordónkénti ára a február végi 70 dolláros szintről 80 dollár fölé ugrott. Az európai gáztőzsdén (TTF) a jegyzési árak meredeken kilőttek, a február végi megawattóránkénti 31 eurós szintről 60 euró fölé kerültek.

A kilátások bizonytalanok, egyelőre nem látszik, mikor indulhat újra a hajózás a Hormuzi-szorosban, illetve Irán mennyire támadja a környező országok energetikai infrastruktúráját. A pesszimista piaci előrejelzések szerint könnyen 100 dollár fölé ugorhatnak az olajárak, de még az optimisták is az eddiginél tartósan 5-10 százalékkal magasabb árszinttel kalkulálnak. Európa nincs jó helyzetben, a gáztárolók töltöttségi szintje csupán 30 százalék körüli, és még nincs vége a fűtési szezonnak; a tavalyi betárolási időszakhoz képest további 20–25 milliárd köbméter LNG behozatalára lesz szükség. A katari kínálat akár részleges kiesésének is árfelhajtó hatása lesz. Magyarországon az állami MVM hosszú távú szerződés keretében évi 4,5 milliárd köbméter gázt vesz az orosz Gazpromtól a Török Áramlat vezetéken keresztül, az árképzés azonban itt is a TTF-hez van kötve.

Hasonló a helyzet az olajjal. Attól függetlenül, hogy hozzáférnek-e a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítói orosz olajhoz a Barátság vezetéken vagy Horvátországon – tengeri úton – keresztül, a késztermékek árazásánál a Brent és a forint árfolyam-alakulása meghatározó. Márpedig az olajárak emelkednek, a forint pedig 2-3 százalékkal gyengült. Ez szinte azonnal megjelenik a benzinkutak áraiban is. A Mol – és leánya, a Slovnaft – a Barátság leállása után már hozzáférést kért a magyarországi és szlovákiai stratégiai készletekhez. Az olajcég megrendelései alapján már úton vannak a horvát Janaf által üzemeltetett Adria vezetéken nem orosz forrásból származó szállítmányok Százhalombatta és Pozsony felé. A közel-keleti háború hatással lehet a Mol importjára, az orosz olajkeverékhez ugyanis – amelynek feldolgozására a két finomítót optimalizálták – leginkább az arab típusok hasonlítanak kémiai és fizikai sajátosságaikban. Közben Horvátország és a Janaf – az európaitól különböző amerikai szankciós rezsimre mutogatva – elzárkózni látszik a tengeri úton beszerzett orosz olaj továbbításától. Egyelőre úgy tűnik, a Mol nem lesz képes orosz olajat behozni.

Ellátási problémákra Magyarországon nem kell számítani, magasabb árakra viszont igen. Első körben a benzinkutakon, illetve a vállalkozások piaci gáz- és áramszámláiban. Az üzemanyagok drágulása azonnal megjelenik az inflációban, a vállalkozások magasabb költségei csak lassabban, ahogy beépülnek a fogyasztói árakba. A forint gyengülése minden import forintban számolt költségét növeli. Ha a körülmények nem változnak gyorsan kedvező irányba, nem volna meglepő, ha az MNB március végén eltekintene a háború előtt a piac által már beárazott újabb 25 bázispontos kamatcsökkentéstől.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál naponta figyelik az energiaárak alakulását – mondta a HVG-nek Palóc André, a tárca szóvivője. Arra a kérdésre, hogy milyen körülmények között jöhet szóba – 2022 után – egy újabb benzinárstop bevezetése, a szóvivó úgy fogalmazott, hogy a tárca „az üzemanyagárak dinamikáját nézi”, és hogy „nem szeretnénk brutális áremelkedést látni a kutakon a családok és a fuvarozók érdekében”. Szavai szerint az ország üzemanyag-ellátása stabil. Arra a felvetésre, hogy a Tisza Párt több politikusa is az üzemanyagok adójának csökkentését javasolja, Palóc André azt mondta, hogy „egyrészt az üzemanyagárak adótartalma a szomszédos országokhoz képest Magyarországon az egyik legalacsonyabb, másrészt az adócsökkentések hagyományosan nem mennek át a kiskereskedelmi árakba, azok csak a kereskedők profitját növelik”.

A magyar gazdaság kilátásait összességében negatívan érintik a fejlemények – miközben éppen úgy tűnt, hogy ha repülőrajt nem is lesz idén, mérsékelt növekedés igen. A vállalkozások magasabb energiaszámlája miatt a korábban vártnál kisebb lehet a beruházási hajlandóságuk, a külpiacokon pedig gyengébb a kereslet. Ami a lakosságot illeti, a vártnál erősebb infláció és – főleg – az ismét romló inflációs várakozások fékezik a fogyasztási hajlandóságot.

A költségvetés is kihívásokkal szembesül, a drágább energiaimport mellett magasabb állami dotációt igényel a fixen tartott lakossági energiadíjak fenntartása. Eközben a Moltól, orosz olajimport híján, kevesebb különadót lehet beszedni. A bizonytalan külső környezetben, a várhatóan elmaradó alapkamat-csökkentések mellett a büdzsé hiánya és az államadósság (újra)finanszírozása minden bizonnyal csak magasabb államkötvényhozamok, tehát nagyobb kiadás mellett lesz lehetséges. ¬ Kovács Gábor