Nyári csomagolás
A Magyar Péter vezette Tisza-kormány beterjesztette az Országgyűlés elé első (mini) adócsomagját. A változtatásokra részben az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak felszabadításához van szükség. A legfontosabb és legátfogóbb átalakítás a bizalmi vagyonkezelésnél történik. A konstrukció lényege, hogy a vagyon tulajdonosa – a vagyonrendelő – meghatározott vagyonelemeket egy vagyonkezelőre ruház át, aki azokat előre rögzített szabályok szerint kezeli a kijelölt kedvezményezettek javára. A jogintézmény azonban nemcsak az öröklési és vagyonvédelmi funkciója miatt lett népszerű: a jelenlegi szabályok alapján egy bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vállalkozás piaci értéken kerülhet a nyilvántartásba, az így kimutatott értéknövekmény pedig meghatározott feltételek mellett öt év elteltével adómentessé válhat. Emellett a nyilvánosság számára nem átlátható, hogy ki áll a vagyon mögött, sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett kiléte nem ismerhető meg.
A javaslat bővítené az adóhatóságnak történő adatszolgáltatást, a vagyonrendelő és a kedvezményezettek adatainak nyilvánossá tételéről azonban nem rendelkezik. A NAV kötelezően ellenőrzi majd a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelőkre bízott vagyonokat, valamint a magánalapítványokat. 2028. január 1-jétől a NAV valamennyi bizalmi vagyonkezelésnél és magánalapítványnál ellenőrzést folytat le. A 2026. augusztus 31. után bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnne az ötéves várakozási idő után elérhető személyijövedelemadó-mentesség. Helyette úgynevezett adóhalasztási rendszer lépne életbe: a vagyonkezelésbe adáskor és az eszköz értékesítésekor továbbra sem kellene adót fizetni, az adófizetési kötelezettség azonban nem szűnne meg, hanem arra az időpontra tolódna, amikor a kedvezményezettek ténylegesen hozzájutnak a tőkéhez. Fenntartanák ugyanakkor az örökléshez kapcsolódó adómentességet: ha a kedvezményezett csak a vagyonrendelő halála után jut hozzá a vagyonhoz, az addig nyilvántartott értéknövekmény után sem kellene jövedelemadót fizetnie.
A csomag eltöröl számos kisebb adónemet, megszűnik a települési adó intézménye, az ebrendészeti hozzájárulás, valamint a 2018-ban bevezetett bevándorlási különadó, amelyből a költségvetésnek soha egy fillér bevétele sem származott. 2023-ig visszamenőleges hatállyal megszűnik a szén-dioxid-kvóta-adó és a kvótatranzakciós díj – az előbbiről az Európai Bíróság már áprilisban kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal. Cserébe a kormány duplájára emeli a 2003 óta változatlan levegőterhelési díjakat. A kiskereskedelmi különadónál megszűnik az a szabály, amelynek alapján egyes kapcsolt vállalkozások árbevételét össze kell számolni. Így lehetővé válik, hogy például a franchise-rendszerben működő szereplők alacsonyabb kulcsokkal adózzanak. A csomagba bekerült az is, hogy a NAV elnöke a jövőben nem lesz államtitkár, hanem a NAV alkalmazottjaként látja el a feladatát.
