Pénzügyi dopping
Az ellene felhozott 115 vádpontból 114-ben bűnösnek találta a Manchester City angol labdarúgóklubot a Premier League (PL) által megbízott független vizsgálóbizottság. Ez még nem a hivatalos álláspont, hanem a The New York Times információja – amit viszont senki nem cáfolt. A sokáig a híresebb városbeli szomszédja, a Manchester United árnyékában az első- és másodosztály között liftező City szisztematikus pénzügyi doppingban részesült azóta, hogy 2008-ban megvette az abu-dhabi uralkodócsalád. A Transfermarkt becslése alapján a City azóta több mint hárommilliárd euróért vett, s 1,5 milliárdért adott el játékosokat. A megjelölt időszakban egyetlen más futballklub sem ért el ekkora nettó adásvételi mínuszt, amit a vádak szerint a City a PL és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) pénzügyi fair play szabályait kijátszva tudott finanszírozni. A lavinát a Der Spiegel 2018-as leleplezése indította el, amelyben a hamburgi magazin a klubtól megszerzett dokumentumokra és levelezésre hivatkozva követte annak útját, hogyan duzzasztották fel életszerűtlenül magasra a szintén az Egyesült Arab Emírségekből érkező szponzori támogatásokat, s fizettek ki sokat a könyvelésen kívül. A City megtagadta az együttműködést, és a vádpontok 2023-as megfogalmazásakor éppúgy ártatlannak vallotta magát, mint most. Ha a bizottság nyilvánosságra hozza a jelentését, 14 nap áll rendelkezésre a fellebbezésre. A PL szankciós lehetőségei elvileg korlátlanok, ám a vizsgált 2009–2018 közti időszak alatt szerzett hat hazai bajnoki és kupagyőzelmet aligha veszik el utólag. Esélyesebb a súlyos pénzbüntetéssel kombinált nagy pontlevonás, esetleg a kizárás a PL-ből, de azok a klubok is kártérítési pert indíthatnak, amelyek a City manipulációi miatt estek el trófeától, illetve nemzetközi szerepléstől.
