Reményfutam
Az olimpiarendezések történetének ismeretében csodával érne fel, ha Magyarország a tervezett költségeken belül maradva, nagyobb buktatók nélkül meg tudná rendezni a 2036-os olimpiát. Politikai szempontból viszont kétségtelenül kegyelmi időnek látszik a mostani.
Hol van már nolimpia!?
Olimpiailottóésötkarikástao
Távolról jól mutatnak a tervek
Korábban Orbán Viktor, mostanában pedig már Gyulay Zsolt MOB-elnök és Karácsony Gergely főpolgármester is előszeretettel hangoztatja, hogy a játékok Magyarországon gyakorlatilag olimpiaspecifikus építkezések nélkül lebonyolíthatók, hiszen mostanra elkészült szinte minden szükséges sportlétesítmény. Ami pedig nem, arra a régióban is lehet megoldást keresni. Tény, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ezt lehetővé teszi és fontos szempontként értékeli a potenciális vendéglátók képességeinek felmérése során, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki a már meglévő létesítményeket. A HVG által megszerzett és már bemutatott olimpiai mesterterv márciusi változatában szereplő elképzeléseket megvizsgálva azonban látható: az abban javasolt 31 magyarországi versenyhelyszín közül 16 csak (jelentős) anyagi ráfordítással lenne alkalmassá tehető az olimpiai események megrendezésére, kettő esetében pedig nem áll rendelkezésre elég információ ahhoz, hogy biztosan megfelelőnek tekinthessük. Ráadásul úgy számoltak, hogy további tíz létesítményt – még ha közülük hetet csak ideiglenesen is – meg kellene építeni itthon. A labdarúgótornák helyszínéül kinézett nyolc stadion közül is csak kettő, a budapesti Puskás és a bécsi Ernst Happel befogadóképessége közelíti vagy haladja meg az előző négy olimpia stadionkapacitásainak átlagát. Mindez nemcsak azért problémás, mert bizonytalan, hogy az érintett nemzetközi sportági szövetségek elfogadnák-e ezeket a helyszíneket, hanem azért is, mert bizonytalanná tehetik a tervezett jegyárbevételt. Márpedig ez fontos tétel, a szervezési költségek nagyjából 20 százalékát tenné ki – legalábbis ez áll abban az áprilisra elkészült, a HVG-hez eljutott dokumentumban, amely a rendezvény pénzügyi hátterét vázolja fel.
A pénzügyi stratégiában – amelyet a PwC tanácsadó cég készített a MOB, a főváros és a NOB között zajló, a 2036-os olimpia esetleges megrendezésére irányuló párbeszéd során – úgy számolnak, hogy a költségek mindössze 10 százaléka hárulna az államra. A szervezés költségvetését 5,464 milliárd euróra (mai árfolyamon nagyjából kétezer milliárd forintra) tették – ebből a Magyarországra eső rész 4,754 milliárd euró (1740 milliárd forint), a néhány helyszínnel a rendezésbe beszálló Ausztriára 481, Szlovákiára pedig 229 millió euró jutna –, de a dokumentumban a legkevesebbet erről árulják el. A két legnagyobb kiadási terület a sportszervezési-működési költségek 1,638 milliárd eurója (600 milliárd forint), valamint a helyszínek infrastruktúrájára fordított 957 millió euró (350 milliárd forint) lenne – e kettő teszi ki a teljes összeg 47,5 százalékát. A további összegek a „technológia”, a „people management”, a „ceremóniák és kultúra”, a „kommunikáció, marketing és arculat”, a „vállalati irányítás és hagyomány”, az „egyéb kiadások (például marketingjogok)”, valamint a „tartalék” címszavak alatt szerepelnek.
Bevallottan állami ráfordításként az olimpiát követő paralimpiai játékok megszervezésének és lebonyolításának 547 millió eurós (184 milliárd forint) költségét tüntették fel – ez a teljes költség 10 százaléka.
A legnagyobb hozzájárulásra, 1,228 milliárd euróra (449 milliárd forint) a NOB-tól számítanak. A szervezet ezt nem a vendéglátó ország kormányának, hanem kifejezetten a szervezőbizottságnak nyújtja a saját, például a szponzoroktól és a játékok televíziós közvetítési jogainak értékesítéséből származó bevételeiből. A dokumentum összeállítói a NOB támogatásához hasonló nagyságrendű összeggel, hét év alatt összesen 1,2 milliárd euróval (439 milliárd forint) számoltak „társaságiadó-hozzájárulásból”, vagyis az olimpiaspecifikus tao bevezetéséből. Ugyancsak jelentős, 1,1 milliárd eurós bevételt várnának a jegyértékesítésből. A kalkuláció szerint 8,3 millió belépő állhatna rendelkezésre, ezekből nyolcmilliót el is tudnának adni. A hazai szponzoroktól az összbevétel 11 százalékára, 600,9 millió euróra (220 milliárd forint) számítottak a készítők.
A Szerencsejáték Zrt. által bonyolított olimpiai lottóprogramból – amelybe a lottó mellett többek között a kaparós sorsjegyeket is bevonnák – befolyó összeg 350 millió eurót (128 milliárd forint) tenne ki a tervek szerint a játékokat megelőző hét évben. Ebből nem csupán anyagi hozzájárulást remélnének, hanem azt is, hogy az emberek elkötelezettebbé válnak az olimpia iránt.
Amennyiben a paralimpia megrendezésének költsége mellett a tao-pénzeket és az állami tulajdonú vállalatok szponzorációs hozzájárulását, valamint a lottót is az állami szerepvállalás részének tekintjük, az jelentősen meghaladja a dokumentum készítői által említett 10 százalékot. ¬ Horn Andrea