Lebontaná a Magyar Művészeti Akadémia kiváltságos birodalmát a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia több tagja, de véletlenül sem újraosztást szeretnének, hanem azt, hogy az állami feladatok kerüljenek ki a politikai alapon szerveződő testületből.
Demonstráció a Műcsarnok előtt 2013-ban. Elrabolt terek
Fazekas István
Teremtéstörténet
A két szervezet története egy tőről fakad. A rendszerváltás után a Magyar Tudományos Akadémia elérkezettnek látta az időt, hogy az 1949-ben megszűnt széptudományi alosztály helyett létrehozzon egy saját alapszabállyal és közgyűléssel rendelkező, az MTA önálló társult intézményeként működő művészeti akadémiát. 1991 késő nyarán Kosáry Domokos elnök dörgicsei nyaralójában folytak a tárgyalások, ott volt Cseres Tibor, Domokos Mátyás, Hubay Miklós, Konrád György, Mándy Iván, Szabó Magda, Vas István, majd Csoóri Sándor és Mészöly Miklós is csatlakozott a kezdeményezéshez. Tehát nem ideológiai alapon szerveződő társaságról volt szó.
Az MTA közgyűlése 1991. december 2-án elvi döntést hozott a Művészeti Akadémia létrejöttéről, kinevezve a szervezőbizottságot. Másnap a bizottság egyik tagja, Cseres Tibor író néhányadmagával mégis saját akadémia szervezésébe kezdett, s mielőtt az MTA-n átfutott volna a szervezet megalapítása, 1992. január 31-én Fekete György helyettes államtitkár bábáskodásával – Makovecz Imre és a végül mindkét testületből kimaradt Csoóri Sándor szellemi vezényletével – megalakult a Magyar Művészeti Akadémia. Elnöke Makovecz lett. Számos művészt meglepetésként ért, hogy egy ellenakadémia alakuló ülésére csöppent, mások nevét önhatalmúan vették fel a tagok névsorába, mint az épp külföldön tartózkodó Görgey Gábor íróét, aki hazatérve rögvest elhatárolódott az MMA-tól.
Makoveczék tehát megelőzték Kosáryt, lenyúlva a testület tervezett nevét, kész helyzet elé állítva az MTA elnökét. Kosáry azonban – Konrád György író visszaemlékezése szerint – a komoly politikai nyomás ellenére sem tett le a Magyar Tudományos Akadémia által felállítandó szervezetről, mely májusban meg is alakult Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia néven.
A Magyar Művészeti Akadémiáról ezután nem sok szó esett, élte a civil szervezetek csendes életét. A szocialisták alatt központi költségvetési támogatást nem kért és nem kapott, pályázatokból, magánadományokból tartotta fenn magát – nyilatkozta korábban Kováts Flórián irodavezető. A szervezet világjobbító ambícióit az építész Kecske utcai (ma már Makovecz utca) irodájában tartott csütörtöki összejöveteleken élték ki. Ide volt bejegyezve az akadémia is. 2010 után aztán az MMA a kultúrharc eszköze és tárgya lett, a kormány őket tekintette a támogatandó, értékes, magyar művészeknek. Ennek fejében leginkább hallgatást kért tőlük politikai ügyekben, az akadémiától pedig a kormány támogatását. „Létrejötte első percétől kezdve a köztestületi rang elnyeréséért munkálkodott” – írták közleményükben 2011 júniusában, üdvözölve a vonatkozó törvényt. De ez sem volt elég, a 2012 elején életbe lépett alaptörvénybe is beemelték a testületet, a következő évi költségvetésben már külön soron szerepeltek.¬
