Próbaterhelés
Két sáv, két kulcs, adóköteles saját ingatlan, kormányzati szigor, és a külföldiek sem maradnak ki belőle teljesen – ez olvasható ki a vagyonadótörvény tervezetéből. A kormány kitart a kampányban bejelentett szigorú feltételek mellett, a közvélemény támogatja az elképzelést, a vállalkozói kör lázadozik.
Már az első otthon is beleszámít?
HeinczingerRóbertadószakértő:Nemszerencsésegynehezenműködőgazdaságotfékezni
¬ Érte meglepetés a vagyonadó törvénytervezetét látva?
Nagyjából azt tartalmazza a tervezet, amire számítottam. Nem titkolom, hogy adószakértőként és adótanácsadóként a vagyonadót egy nyitott világgazdaságban nem tartom jó intézménynek. Nem véletlen, hogy kevés országban alkalmazzák, és azokban is bajlódnak vele. Talán Svájc kivétel, de ott egészen más a gazdasági környezet, az nem adaptálható Magyarországra.
¬ Pedig az váratlan fejlemény, hogy a törvényjavaslat a vagyonadót a külföldiekre is kiterjeszti. Ezzel kiegyenlíthető a magyar vállalkozók versenyhátránya, amelyet az új adó okoz?
A külföldiek ettől még előnyben lesznek. Az ingatlanok után kell fizetniük, azok főszabály szerint mindig ott adóznak, ahol az ingatlan fekszik. De ez sem megy majd simán. Lényegesebb azonban a gazdasági társaságok után fizetendő adó. A legtöbb külföldi tulajdonost védi az adóegyezménye, nem fognak vagyonadót fizetni az itteni gazdasági társaságuk után.
¬ A törvényjavaslatból felsejlő szándék ellenére miért véli úgy, hogy a magyar tulajdonosokat hátrány éri?
Az adózásnak kettős szerepe van: költségvetési bevétel és ösztönzés. Ha az előbbit vesszük, évente 200 milliárd forint bevétel szemmel látható összeg ugyan, de nem minősül majd nagy adónemnek, ráadásul jókora adminisztrációt igényel, és költséges lesz a behajtása. Az alapját képező érték mindig vitatható, mert azt viszonylag egyszerű megállapítani, hogy az év végén mennyi van a bankszámlán, de hogy mennyit ér a cégem, az ingatlanom, azt már nem. Rengeteg per lesz, ami az adózóknak és az adóhatóságnak is sok pénzébe és idejébe kerül majd. Az adó gazdaságszabályozó és ösztönző hatása pedig kifejezetten hátrányos.
¬ Miért lenne az? Luxus helyett a cégekbe tereli a vagyont.
Ez nem ilyen egyszerű. A magyar gazdaság legnagyobb, többnyire külföldi tulajdonú szereplőinek a termelékenysége világszínvonalú, de ezt lehúzza a kis- és középvállalati szektor gyenge versenyképessége. Ez az úgynevezett kettős gazdaság. A versenyképességi rangsorokban nem szerepelünk jól, immár a régiós vetélytársainkkal való összevetésben sem. A hazai kis- és középvállalatok termelékenysége alacsony, nem innovatívak, tulajdonosaik nem fektetnek be elég pénzt, mert nincs, csupán 28 százalékuk tervez beruházást. Ezt a kört pénz- és hitelszűke jellemzi. Ráadásul volt itt Covid, energiaár-robbanás, infláció, háború – annyira bizonytalan a környezet, hogy öt éve nem nagyon költöttek fejlesztésre, nem is nagyon volt miből. Most pedig jön a vagyonadó. Ha ötszázalékos hozammal működik a cég, a vagyonadó azt egy százalékponttal csökkenti. Márpedig az adót a tulajdonosnak be kell fizetnie, ezért ki kell vennie a vállalkozásából. Ez a pénz nagyon hiányzik majd, az ingatlanbérleten, az amortizáción, az anyagköltségeken, az energiaárakon ugyanis nem lehet megtakarítani. Viszont a nem szükséges kiadásokat számos érintett a nullára csökkenti, például a jótékonykodást, és ahol lehet, ott spórol majd, így a béreken is. Néhány év múlva pedig csodálkozhatunk, hogy cseh és lengyel termék van a boltokban, nem magyar. Szerintem a minimum az volna, hogy a beruházásra, fejlesztésre fordított összeget le lehessen vonni a gazdasági társaságok értékére jutó vagyonadóból. Vagy amíg a tulajdonos nem vesz ki osztalékot, hanem a cégében hagyja, abban forgatja, ne legyen adóköteles a gazdasági társaságban lévő vagyon.
¬ A cégértékelésre a törvényjavaslat megad egy képletet, ahol a megtérülési ráta 15 százalékkal szerepel. Ez elfogadható?
Néhány ügyfél erre azt mondja, nagyszerű, akkor én ezt ilyen megtérülés mellett odaadom gebinbe, vigyék el, tartsanak meg a 15 százalékból ötöt, nekem megéri. Csakhogy sok iparág, gazdasági társaság nem ennyire jövedelmező. Például az agrárszektorban magas az eszközállomány és a saját tőke, de minimális mögötte a nyereségesség. Mi van, ha ki kell fizetni a vagyonadót? El kell adni a földet, a kombájnt? Az ingatlanszektor is hasonló helyzetben van, ott sincs likvid forrás.
¬ Lehet majd halasztott fizetést kérni, fel lehet venni lombardhitelt, ha ugyan a bankok ajánlanak ilyet.
Egyik sem megoldás arra, hogy egyszer ki kell szedni a cégből a pénzt. Nem biztos, hogy kívánatos lépés egy nehezen működő gazdaságot még jobban befékezni.