HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hogyan lehetséges a gyarapodás a bizonytalanság közepette? Mekkora a szerencse és az innováció szerepe a tartósan jó teljesítményben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a neves vezetéstudományi szakértők - Jim Collins és Morten T. Hansen - új könyve. Részlet.

A jövőt nem jósolhatjuk meg, de megteremthetjük. Gondoljunk csak bele, mennyi destabilizáló esemény történt az elmúlt évtizedekben világszerte, a saját országunkban, a munkahelyünkön, az életünkben! Meglepődhetünk, összezavarodhatunk, örülhetünk vagy megrémülhetünk, de nem láthatunk előre. Ezért aztán nem mindegy, mi a válasz arra a kérdésre: miként lehetséges, hogy néhány vállalat a káosz idején is gyarapszik, miközben mások nem?

Hogy megtudjuk, hogyan lehetséges a gyarapodás a bizonytalanság közepette, olyan vállalatokat kerestünk, amelyek kiszolgáltatott helyzetben indultak, majd figyelemre méltó teljesítményükkel nagyvállalattá fejlődtek, méghozzá instabil környezetben. Ezeket a vállalatokat aztán összehasonlítottuk egy olyan cégekből álló kontrollcsoporttal, amelynek tagjai nem növekedtek naggyá ugyanolyan rendkívüli körülmények között.

A kutatásban részt vevő, kiemelkedően teljesítő vállalatokat „10 ×-es”-nek neveztük el, mivel nem csupán túlélők vagy sikeresek voltak, hanem valóban gyarapodtak. Mindegyik 10 ×-esre jellemző, hogy legalább 10-szeresen megdöntötte az iparágra vonatkozó részvényindexet. Ha 1972 végén 10 ezer dollárt fektettünk volna a 10 ×-es vállalatok portfóliójába, a tanulmányozott időszak végére befektetésünk értéke meghaladta volna a 6 millió dollárt.

Megdöntött mítoszok

Kutatásunk számos eredménye tökéletesen ellentmondott a kezdeti benyomásoknak, és minden jelentős következtetés legalább a kutatócsoport egyik tagjának meglepetést okozott. Íme néhány példa a tanulmányból a tévhitek felszámolására:

1. makacs tévhit: Zűrzavaros időkben a sikeres vezető vakmerő, kockázatvállaló látnok.

Ellentétes eredmény: A tanulmányozott vezetők közül a legjobbaknak nem volt látnoki képességük, nem tudták megjósolni a jövőt. Megfigyelték, mi működik, rájöttek, miért működik, és biztos alapokra építettek. Nem vállaltak nagyobb kockázatot, nem voltak merészebbek vagy kreatívabbak, és nem rendelkeztek jobb látnoki képességekkel, mint a kontrollcsoport vezetői. Viszont fegyelmezettebbeknek bizonyultak, jobban építettek a tapasztalataikra, és paranoiásak voltak.

2. makacs tévhit: Gyorsan változó, bizonytalan világunkban az innováció különbözteti meg a 10 ×-es cégeket a többitől.

Ellentétes eredmény: Meglepő módon, ez nem így van. Igen, a 10 ×-esekre jellemző az újítás, sokszor élnek vele. A tények azonban nem támasztják alá azt az előfeltevést, hogy a 10 ×-es vállalatok szükségszerűen innovatívabbak lennének, mint a kevésbé sikeres kontrollcsoport. Sőt, néhány meglepő esetben a 10 ×-esek voltak kevésbé újítók. A várakozással ellentétben az innováció önmagában véve nem tekinthető ütőkártyának. Fontosabb a fokozatos újítás képessége, illetve a kreativitás és a fegyelmezettség megfelelő aránya.

3. makacs tévhit: A félelmekkel terhes világ a gyorsaknak kedvez: aki gyorsan cselekszik, az marad életben.

Ellentétes eredmény: Kész öngyilkosság az az elképzelés, hogy felgyorsult világunkban gyors döntésekre és gyors cselekvésre van szükség – és át kell adnunk magunkat a mindent sürgető korszellemnek. A 10 ×-es vezetők kiszámítják, mikor kell gyorsan cselekedni, és mikor nem.

4. makacs tévhit: A radikális külső változások radikális belső változtatásokat követelnek.

Ellentétes eredmény: A 10 ×-esek ritkábban változtattak a változó világ hatására, mint a velük összehasonlított vállalatok. Az, hogy a környezetünket drámai változások rázzák meg, még nem jelenti azt, hogy nekünk is radikális változásokat kell magunkra erőltetnünk.

5. makacs tévhit: A 10 ×-es sikert felmutató kiváló vállalkozások sokkal szerencsésebbek.

Ellentétes eredmény: A 10 ×-es vállalatok általában véve nem szerencsésebbek, mint a kontrollcsoport. Mindkét csoportnak egyaránt sok szerencsének betudható fordulatban volt része – hol jó, hol balszerencsének. A fő kérdés nem az, hogy szerencsések vagyunk-e, vagy sem, hanem az, mit kezdünk a szerencsénkkel.

A fenti cikk a Tudatosan kiváló című könyv szerkesztett részlete. Vajon a kiemelkedő vállalatok nagyobb kockázatot vállalnak, mint a többiek? Mekkora a szerencse és az innováció szerepe a tartósan jó teljesítményben? Hogyan egyensúlyozhatunk fegyelmezettség és kreativitás között? A Tudatosan kiváló szerzői a vezetéstudomány elismert szakértői, akiknek statisztikai alapokon nyugvó vizsgálatukból kiderül, mi a közös a sikeres vállalatokban. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Extra Business Business magazin

Előbb az ember, aztán a feladat!

Az ember azt gondolná, hogy egy vállalat kiemelkedésében az első lépés az új irány kijelölése, ezt követően lehet a munkatársakat meggyőzni, hogy elkötelezzék magukat az új stratégia a megvalósítása mellett. Jim Collins és kutatótársai azonban ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalták.

HVG Extra Business Business magazin

„Hiába a csocsóasztal, ha a főnök sosem száll be”

A csocsóasztal akár kontraproduktív is lehet, kismamákból válhat a legelkötelezettebb munkaerő, a vezetőknek pedig kulcsszerepük van a munkavállalói élményben – állítja Bakos Réka, a Kincentric vezető tanácsadója. A cég 2018-ban elsőként végzett kutatást Magyarországon a munkavállalói élményről; az idei eredményekbe mi is beleshettünk.

HVG Extra Business Business magazin

Vezethet-e hat vezérigazgató egy céget?

Ma már sokkal tájékozottabbak, együttműködőbbek és tanultabbak vagyunk, mint amikor az „egy hajó, egy kapitány” szabály volt a bevett vezetési forma. Az alábbi írás szerzője sorba veszi, hogy a ma még rendhagyónak számító kollektív vezetés milyen előnyökkel járhat.