1. NINCS OLYAN, HOGY ROSSZ IDŐ, CSAK ROSSZ ÖLTÖZET
Ez az egyik leghasználhatóbb Skandináviából származó mondás „a gyümölcs is édesség” mellett. Használjuk bátran, hogy a gyerekek kiskoruktól fogva hozzászokjanak a szabadtéri játékhoz, bármilyen legyen is az időjárás. (Persze ezt nem kell túlságosan szó szerint venni! Viharok, tornádók, hurrikánok, villámárvizek, életveszélyesen hideg vagy meleg hőmérséklet, és ehhez hasonló szélsőséges időjárási körülmények esetén teljesen legális otthon maradni.)
2. ÖLTÖZZÜNK AZ IDŐJÁRÁSNAK MEGFELELŐEN
Ez elengedhetetlen, ha foganatosítani szeretnénk az első szabályt. Ha esik, a gyerekeken legyen esőruha, ha havazik, hóruha, mindig a megfelelő lábbelivel, sapkával és vízhatlan kesztyűvel párosítva.
3. A FRISS LEVEGŐ JÓT TESZ
A szüleinknek igaza volt, amikor azt mondták, a mindennapi friss levegő jót tesz nekünk. Ha több időt töltünk a szabadban, csökkenthetjük a fertőzések, a rövidlátóság, a D-vitamin-hiány és az elhízás kockázatát, valamint enyhíthetjük az ADHD, a szorongás és a depresszió tüneteit. (Tuti tipp: a felnőttekkel is csodát tesz.)
4. HADD JÁTSSZANAK!
Egyetlen épeszű munkáltatót sem fog érdekelni soha, hogy a gyerekünk hét- vagy négyévesen tanult-e meg írni. Hagyjuk, hogy az oviban és az előkészítőben sársütit süssön, a tanulásra még ráér. A szabad, kültéri játékban megvan minden, amire a gyerekeknek kiskorukban szükségük van az egészséges testi, szociális és kognitív fejlődéshez. Ugyanakkor az idősebb gyerekeknek is szükségük van a kinti játékkal töltött időre: NEM az a nyerő, ha harmadikra már tele van az órarendjük különórákkal.
5. EGY KIS KOSZ NEM ÁRT
Modern, beltéri életmódunk miatt a gyerekek túl tiszták, és valószínűleg egy csomó immunológiai rendellenesség terjedéséért ez a felelős. Hogy visszacsempésszünk néhány hasznos mikrobát a gyerekünk életébe, felejtsük el a kézfertőtlenítőt, és hagyjuk, hogy a gyerkőc a kezeit mélyen a földbe mélyessze.
6. SZABADSÁG FELELŐSSÉGGEL
A gyerekeknek szükségük van a kockázatos játékra, hogy megtanulják felmérni a kockázatot, és felkészüljenek a felnőttkorra. Ez nem azt jelenti, hogy láncfűrésszel kell zsonglőrködniük, csak azt, hogy hadd vegyenek részt olyan régimódi, szabadtéri örömökben, mint amilyen a fáramászás, a befagyott tócsán siklás, az igazi szerszámok használata, vagy a felnőtt kíséret nélküli séta a parkban. Ha a mi szüleink kibírták, mi is ki fogjuk.
7. KAPCSOLD KI, HOGY KIKAPCSOLÓDHASS
HVG Könyvek
Az internet fantasztikus, és nem csak azért, mert tele van vicces macskás videókkal, és vadidegenekkel játszhatsz World of Warcraftot. D
e ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeink két lábbal álljanak a természetben, néha el kell csalnunk őket a képernyők és a kijelzők elől, és családi programokat kell szerveznünk a szabadban. Állítsuk magunkat is kihívás elé, hagyjuk otthon az okostelefont, vagy legalább állítsuk repülőgép-üzemmódra.
8. EGY EGÉSZ FALUNYI KÖZÖSSÉG KELL
Szülőként unalmassá válhat, ha mindig nekünk kell nógatni a gyereket, hogy kimozduljon. Találjunk hasonló gondolkodású embereket, és találjuk ki, hogyan csalhatnánk ki a közösségünkben lévő gyerekeket a természetbe. Indítsunk családi természetbarátklubot, tiltakozzunk az iskolánk szünetmentes gyakorlata ellen, vagy szálljunk szembe a helyi túlbuzgó lakószövetséggel.
9. EGYEK VAGYUNK A TERMÉSZETTEL
A gyerekek és a természet remekül passzolnak egymáshoz. Ha elég korán találkoznak egymással, növeljük az esélyét, hogy a gyerekek később majd gondját viselik a természetnek. Egy kis szerencsével jobb munkát végeznek majd, mint a szüleik és nagyszüleik.
A fenti cikk Linda McGurk Nincs olyan, hogy rossz idő című könyvének szerkesztett részlete. Kötetében McGurk megvizsgálja a svéd gyermeknevelés alappilléreit, és azt, hogyan nevelnek a skandinávok természetszerető, egészséges, reziliens és magabiztos gyerekeket. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
