A kisgyerek előbb érez, mint értelmez: dühös, csalódott, fél vagy örül, de sokáig még nincs meg hozzá a nyelve és az önkontrollja. Ezt fokozatosan tanulja meg a környezetétől. Héjja Edit pszichopedagógus azt mutatja meg, hogyan segíthet a szülő abban, hogy a gyerek felismerje, megnevezze és később egyre jobban szabályozza a saját érzéseit.
A családi fotón mindenki mosolyog, a bizonyítvány kitűnő, a nyaralás álomszerű. A gyerek viszont azt is tudja, mi történt öt perccel a kép előtt, milyen hangulat van otthon, és mit kellett teljesítenie azért az eredményért, amire a szülők büszkék. Sebestyén Eszter pszichológus szerint ezért a családi posztok nemcsak arról szólnak, mit mutatunk a külvilágnak: közben a gyereknek is üzenünk valamit arról, mi az, amit érdemes megmutatni önmagunkból – és mi az, amit jobb elrejteni.
Mit tanulhatunk a következő nemzedék tüneteiből, jelzéseiből? Mire van szükségük a gyerekeknek, illetve nekünk, felnőtteknek, hogy biztosíthassuk a szükségleteiket? Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember írása.
A gyereknevelésben a legnehezebb talán az, hogy sokszor nem a rossz szándék visz félre, hanem a túl jó. Azt hisszük, az okosság dicsérete önbizalmat épít, a sok különóra előnyt ad, a gyerek előtti veszekedések elrejtése megóvja őt, a testvérféltékenységet pedig több szeretettel lehet megoldani. Egy amerikai szerzőpáros szerint ezek közül több is makacs tévhit lehet. Kugler Judit pszichológus írása.
A szülők sokszor pontosan tudják, hogy nemet kellene mondaniuk, mégis elbizonytalanodnak, amikor jön a sírás, a könyörgés, a hiszti vagy a saját bűntudatuk. Pedig a határszabás nem a szeretet ellentéte: a gyerek biztonságérzetéhez az is hozzátartozik, hogy a felnőtt képes legyen kiszámíthatóan, nyugodtan és következetesen megtartani a kereteket. Ez azonban különösen nehéz lehet akkor, ha a szülő fáradt, stresszes, szégyent vagy megfelelési kényszert érez, vagy éppen maga is nehezebben kapcsolódik a gyerekéhez. Filep Orsolya Veronika szakpszichológus írása.
Sok szülő még ma is úgy érezheti, hogy egyetlen gyermekének valamit pótolnia kell: testvért, társas helyzeteket, közös csínyeket, a rivalizálás vagy az alkalmazkodás mindennapi gyakorlását. Pedig a kutatások régóta nem igazolják, hogy az egykék önmagában a testvér hiánya miatt lennének önzőbbek, magányosabbak vagy kevésbé együttműködők. A valódi kérdés inkább az, milyen családi légkör, milyen szülői elvárások és mennyi kortárs kapcsolat veszi körül az egyetlen gyereket.
Újabb vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy az okostelefonozás komoly károkat tud okozni a gyerekek számára.
A tanulmányok nem azt igazolják, hogy a legtöbb családban létezik egyértelmű „kedvenc”. Mégis adódnak különbségek abban, ahogy a gyerekek nevelkednek – de miért?
Egy friss kutatás szerint a túl szigorú, magyarázat nélküli szabályokra és büntetésre épülő nevelés nem feltétlenül őszinteséget tanít. A gyerek inkább azt tanulhatja meg belőle, hogy a hibát el kell rejteni, a büntetést pedig ki kell kerülni. De hol van az arany középút a poroszos szigor és a mindent megengedés között?
Miért fontos, hogy hagyjuk a gyerekeket focizni vagy zombiapokalipszisben túlélni? Miért játszanak kevesebbet a mai gyerekek? Egy új kutatásban a leglegitimebb szakértőket kérdezték: magukat a gyerekeket.
Mit tudunk ma a lánycsecsemőkről, és mire érdemes figyelni szülőként, hogy ne a sztereotípiák, hanem a baba valódi szükségletei vezessenek minket? Hogyan hegesztjük a babákra tudtunkon kívül a nemi szerepeiket? Vida Ágnes pszichológus, kötődésterapeuta, „babapszichológus” írása.
Aki azt hiszi, tudja, hogyan kell elaltatni egy gyereket, az vagy blöfföl, vagy naiv. Az egész sokkal kevésbé a szülői stratégiákon, mint a szerencsén múlik - írja Apapara című könyvében Szél Dávid gyakorló pszichológus. Szerkesztett részlet.
Ma már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia belépett-e a gyerekek világába, hanem az, hogy a felnőttek képesek-e lépést tartani vele. Miközben a technológia egyre mélyebben átszövi a mindennapokat, a valódi kihívás az, hogyan őrizhető meg a kapcsolat szülő és gyerek között. Erre a dilemmára keresett választ a 4iG Csoport edukációs eseménye, amely megmutatta: a mese még az AI korában is lehet az a közös nyelv, ami összeköt.
Folyamatos nyaggatás helyett erősítsük gyerekünkben a próbálkozást és a kitartást, így nemcsak jobban fog teljesíteni, hanem magabiztosabb és kiegyensúlyozottabb is lesz - mutatnak rá az Így neveld a fiadat, hogy elfogadja és szeresse önmagát című könyv szerzői. Szerkesztett részlet a könyvből.
A közösségi média számos lehetőséget tartogat a gyerek számára a másokkal való interakcióra, de több alkalmat is teremt, hogy a közösségén belül konfliktusba kerüljön. Fontos tisztában lennünk a kockázatokkal és nyílt kommunikációra ösztönöznünk gyerekünket. Szerkesztett részlet a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvből.
Ausztrália világelsőként lépte meg, hogy a 16 éven aluliaknak ne lehessen hozzáférésük az olyan alkalmazásokhoz, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok. Milyen pozitív hozadéka lehet ennek a drasztikusnak tűnő tiltásnak, és mennyire könnyű megkerülni? Ausztráliai szülők meséltek a tapasztalataikról.
A mosogatógépek, robotporszívók terjedése ellenére a magyar háztartásokban nem csökken a házimunkára fordított idő. Mihez állunk hozzá teljesen másképpen, mint a szüleink, és hogyan változott a nemi szereposztás?
A kamaszoknak sokkal nehezebb korlátot állítani, mint a kisebb gyerekeknek. Néhány kommunikációs megoldás azonban segíthet – nemcsak az adott ügyben, hanem a kapcsolatunkon is.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy távoli királynő, aki nem királynő, s neki egy itteni szolgálója, aki nem szolgája, és ezek a gazemberek el akarták küldeni a gyerekek pénzét a szomszédba, szegény Volodimirnek, aki nem szegény volt, hanem gazfickó, olyan gazfickó, akit gyepált a másik szomszédja: Vlagyimir nem király, nem gazfickó, aki igazándiból király és gazfickó. De Vlagyimir nem is gyepálja Volodimirt, ha mégis lövöldözi néha kicsit, hát legföljebb azért, mert megérdemli. Kicsit büntibe rakja, na. Kijárt már neki. Ott ült a homokozóban, foglalta a helyet, mekkora csúnyaság már. Vissza is ütött, mit képzel magáról?
„A gyerek körül lévő felnőtteknek az a dolga, hogy a gyerek a lehető legbiztonságosabban nőjön fel” – vallja az Edisonplatform egyik idei díjazottja, a 2007-ben indult Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ vezetője. Tóth Zsuzsanna maga is tanulási problémával küzdött, és már korán megálmodott egy olyan helyet, ahol a hozzá hasonló gyerekek és családjaik segítséget kaphatnak.
