A szülői aggyal foglalkozó idegtudomány nagyon fiatal. Olyan, mint egy négyéves gyerek a maga rengeteg érdekes, ám egyelőre megválaszolatlan miért, hogyan és mit kérdésével. Nézzünk most meg közülük néhányat, kezdve egy olyannal, amely nyilvánvalónak tűnik, de még nem született rá jó válasz.
Hogyan befolyásolhatják az agyi változások a szülés folyamatát?
Orli Dahan, aki tudományfilozófiával foglalkozik, nemrég rámutatott, hogy a szülői agy idegtudománya többnyire arra összpontosít, hogyan készítik fel ezek a változások a személyt a szülőségre. De szinte egyáltalán nem fordít figyelmet a vajúdás és a szülés folyamatára.
A tudósok még nem ismerik pontosan azokat az agyi mechanizmusokat, amelyek részt vesznek a vajúdás koordinálásában vagy fenntartásában, vagy azt, hogy a környezeti tényezők és orvosi beavatkozások hogyan befolyásolják ezeket a mechanizmusokat.
Dahan elmélete szerint az emberi evolúció során alakulhatott ki a képesség, hogy a szülés során egy olyan megváltozott tudatállapotba kerüljünk, amely a fókuszált figyelem változásával, az idő észlelésének torzulásával és a fájdalom csökkentésével jár, a tudomány által dokumentált agyi változások pedig ezt a funkciót szolgálhatják.
Mi a helyzet az emésztőrendszer és az agy kapcsolatával?
Az utóbbi években jelentős figyelmet kapott, hogyan befolyásolják a szülési módok és a táplálási szokások a növekvő kisbaba mikrobiomját. És egyre többet értünk abból is, hogy milyen kapcsolatban áll egymással az agy és a bélben élő baktériumközösség. A mikrobiom egyéni különbségeit összefüggésbe hozták például a szorongással és a major depresszióval.
De mi is történik egy személy bélrendszerében a terhesség alatt és a szülés utáni időszakban? Több tanulmány is kimutatta, hogy a mikrobiom megváltozik a terhesség alatt, és a harmadik trimeszterre olyan módon alakul át, amely elősegíti az energiatárolást a zsírszövetekben, így támogatva a magzat fejlődését.
Arra is utalnak jelek, hogy a szülő emberek mikrobiomjának zavarai szerepet játszhatnak a perinatális mentális egészségben, különösen a stresszreakciók törékeny egyensúlyának fenntartásában és a szülés során bekövetkező hormonális ingadozásokban. De a kutatók még nem tudnak eleget ahhoz, hogy kétséget kizáróan bizonyítsák ezeket a feltevéseket.
Az anyai agy
HVG Könyvek
Pontosan mit csinálnak a magzati sejtek a várandós szülő testében?
A magzati sejtek jelen vannak, és még a köldökzsinór elvágása után is hosszú ideig jelen maradhatnak a szülő testében. A magzati mikrokimérizmus jelenségét leíró tudomány egészen elképesztő. A kiméra elnevezés egy mitológiai szörnyetegre utal, amely több másik lény részeiből áll össze egésszé.
Anyaként már nem vagy egyedül a saját genetikai összetételű testedben. Valójában valószínűleg soha nem is voltál. Ezt a csereberét „sejtforgalomnak” is szokták nevezni, és nem egyenletes folyamat. A kisbabákban megtalálhatók a szüleiktől, sőt akár az idősebb testvérektől vagy esetleg nagymamáktól származó sejtek, és egészen felnőttkorukig magukban hordozhatják őket. De a szülők több sejtet kapnak, mint amennyit átadnak.
A komplett magzati sejtek, amelyek a szülő szervezetébe kerülnek a terhesség alatt, valószínűleg nem „véletlenszerű velejárói a terhességnek”, hanem konkrét evolúciós célt szolgálhatnak – áll egy összefoglaló cikkben, amely 2017-ben jelent meg a Nature Reviews Immunology című folyóiratban. Ez a cél az immunológiai tolerancia megváltoztatása lehet, annak érdekében, hogy a test kisebb valószínűséggel lökje ki magából a növekvő magzatot.
A magzati sejtek kivétel nélkül minden terhes anya vérében megtalálhatók kis mennyiségben, és ez a mennyiség növekszik olyan terhességi komplikációk esetén, mint a terhességi toxémia és a vetélés. De a magzati sejtek a szülést követően is szétterjednek különböző mértékben az anyák testében, és kolonizálhatják bármely testszövetet.
Az Arizonai Állami Egyetem egy kutatócsoportja szerint ezek a kívülről érkező pluripotens őssejtek egyfajta biológiai követségként működhetnek, amelyek az anyai erőforrásokat a csecsemő szükségletei felé irányítják – néha a szülő költségére. Ilyen sejtekre bukkantak az emlőszövetekben, például a tejmirigyekben, és állatkísérletek eredményei szerint a jelenlétük elősegítheti a tejtermelés folyamatát. Megtalálták őket a császármetszés hegszövetében is, és úgy gondolják, hogy azért vándorolnak a sérülés helyére, hogy segítsék a sebgyógyulást. Talán még az öregedés lassításában is szerepet játszanak.
Még rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt, sok közülük azt a tényt érinti, hogy a terhesség és a szülés nem alkot egy különálló egészségügyi eseményt, amelynek semmi köze a szülő életútjához, noha gyakran így kezeljük őket. Nagyjából tudatában vagyunk annak, hogy az ember terhesség előtti egészsége befolyásolhatja a terhesség alatti egészségét. Ugyanígy az is igaz, hogy a terhesség és a szülés utáni időszak egészségi állapota egy életre meghatározhatja az egészség alakulását.
Az ember szervei – beleértve az agyat is – nem tudnak egyszerűen visszailleszkedni eredeti alakjukba, méretükbe és funkciójukba. Ha a szülővé válás egy olyan fejlődési szakasz, amely élethosszig tartó hatást gyakorol az ember testi és lelki egészségére, akkor ezt egy lényeges tényezőként kellene kezelni az egészségügyi ellátás, a kutatás és az új kezelések fejlesztésében.
A fenti cikk Chelsea Conaboy Az anyai agy című könyvének szerkesztett részlete.
A legújabb idegtudományi és szociálpszichológiai kutatásokkal alátámasztott mű feltárja a szülőséggel járó váratlan előnyöket, szemrevételezi a tudomány által generációk óta elhanyagolt területeket, hogy felállítson egy új, erőteljes narratívát a szülői szerepről. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
