Méretbeli potenciál
Az általam ismert cégek leggyakrabban emlegetett reménye a kínai piacról érkező többletbevétel anélkül, hogy termékeik vagy működésük alapjait át kellene alakítani. Siker esetén a keleti terjeszkedés akár felül is múlhatja a várakozásokat, hiszen egyetlen kínai nagyváros piaci mérete meghaladja Kelet-Közép-Európa egyes országaiban rejlő lehetőséget – sőt maga Kína a regionális terjeszkedés bázisává is válhat.
Hatékonyságnövelés
Sokan azt remélik, hogy a kínai piac segítségével a cég megtanulhatja ugyanazt a munkát gyorsabban, olcsóbban és gördülékenyebben elvégezni. Egy Kína méretű piacon nemcsak a gyártás, hanem a raktározás, szállítás, marketing vagy ügyfélszolgálati teendők terén is lehet újat tanulni. Kérdezzünk csak meg egy Magyarországon élő kínait a hétköznapi kényelemről a két országban: az elsők között fogja megemlíteni a Budapestnél tízszer nagyobb városokban is egy-két órán belül kiszállított élelmiszereket.
A jövő piaca
Az utóbbi évek újdonsága a Kínában immár nem meghonosított vagy akár másolt, hanem helyben kifejlesztett technológiák vonzereje. Ezek közt van ipari fejlesztés: ilyenek az elektromos hajtású járművekbe épített megoldások, az akkumulátoroktól egészen a fedélzeti karaokeberendezésekig. De van példa már meglévő technológiák találékony felhasználására is, mint a beléptetéshez vagy fizetéshez használt, mindenütt jelen lévő QR-kódok és arcfelismerő programok.
A Túró Rudi kérészéletű térhódítási kísérlete
A kedvelt hungarikumot a 2008-as pekingi olimpia évében, a játékoknak otthont adó fővárostól nem messze kezdték gyártani egy magyar–kínai licencmegállapodásnak köszönhetően. Az együttműködés nagyszabású próbát jelentett mind egy itthon közkedvelt termék világpiaci bevezetése, mind a szükséges marketingmódszerek kidolgozása szempontjából. Ha a kínai nagyközönség rákapott volna, az ikonikus pöttyös csomagolás helyett a helyi márkanevet ihlető „Túró Kiittyy” rajzfilm-angyalkával jegyzett édesség a gépeket, szakértelmet és alapanyagokat biztosító magyar élelmiszeripari cégeknek is komoly piacot nyithatott volna.
A próbaképpen napi mintegy százezer kínai Rudiról induló, de hamarosan több százezresre tervezett tömegtermelés azonban soha nem valósult meg. A kudarcért részben okolhatjuk a projekt indulásával egyidejű szerencsétlen véletleneket, de a történetnek mindenképpen vannak általános, megszívlelendő tanulságai is.
Túró Kiittyy balszerencséjének egyik oka valószínűleg az olimpia évében kirobbant élelmiszer-biztonsági válság volt. A játékok idején derült ki ugyanis, hogy tejipari nagyvállalatok, köztük az olimpia több hivatalos beszállítója is, tejtermékeikbe egy melamin nevű vegyületet kevertek a gyártás során használt, vízzel hígított tej fehérjetartalmának látszólagos növelése céljából. Az így okozott több százezer megbetegedés és tucatnyi haláleset jóvátehetetlen presztízsveszteség volt a pekingi kormányzat számára, ami a razziák és rendelkezések áradatát indította el.
Ebben a környezetben kellett volna Kiittyy angyalkának szárnyra kapnia. Ráadásul az alapanyag, a Kínában nem ismert túró, a tejipari rendelkezések szerint sem a joghurt, sem a sajt követelményeinek nem felelt meg.
A próbaképpen napi mintegy százezer kínai Rudiról induló, de hamarosan több százezresre tervezett tömegtermelés azonban soha nem valósult meg. A kudarcért részben okolhatjuk a projekt indulásával egyidejű szerencsétlen véletleneket, de a történetnek mindenképpen vannak általános, megszívlelendő tanulságai is.
Túró Kiittyy balszerencséjének egyik oka valószínűleg az olimpia évében kirobbant élelmiszer-biztonsági válság volt. A játékok idején derült ki ugyanis, hogy tejipari nagyvállalatok, köztük az olimpia több hivatalos beszállítója is, tejtermékeikbe egy melamin nevű vegyületet kevertek a gyártás során használt, vízzel hígított tej fehérjetartalmának látszólagos növelése céljából. Az így okozott több százezer megbetegedés és tucatnyi haláleset jóvátehetetlen presztízsveszteség volt a pekingi kormányzat számára, ami a razziák és rendelkezések áradatát indította el.
Ebben a környezetben kellett volna Kiittyy angyalkának szárnyra kapnia. Ráadásul az alapanyag, a Kínában nem ismert túró, a tejipari rendelkezések szerint sem a joghurt, sem a sajt követelményeinek nem felelt meg.
A lehetséges előnyök mellett azonban érdemes átgondolni a Kínával történő együttműködés kockázati tényezőit is, főként azt, hogy ezek gyakran ugyanazok a sajátosságok, amelyek eleinte a legnagyobb reményre adtak okot.
Egy régi vicc szerint az ausztrál őslakos abba őrült bele, hogy vett egy új bumerángot, de nem tudta eldobni a régit. Ha a bumerángnál kínaibb és magyarabb példát keresünk, gondolhatunk a visszacsapós íjra és a karikás ostorra is: a tanulság ugyanaz. Ha ügyetlenkedünk, magunkban ejthetünk kárt. Így van ez a kínai üzleti potenciállal is.
Kulturális kompatibilitás
A legtöbb magyar, még ha magasan képzett és világjárt is, keveset tud Kínáról. Az ország hatalmas és nehezen hozzáférhető, egyes régiói pedig óriási eltéréseket mutatnak nyelvi, politikai és digitális szempontból is. Hogyan fogadnának a kínaiak egy adott élelmiszert, gyógyszert vagy szoftvert? Milyen reklámokra figyelnek fel? Más országokban szerzett tapasztalat alapján szinte lehetetlen megválaszolni ezeket a kérdéseket.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260621_miert-nehez-egy-magyarnak-kinaval-uzletelni
A piacra lépés ára
Sok hazai vállalkozásvezető nincs felkészülve arra az elköteleződésre, amelyet már a kínai üzleti körökkel való hazai kapcsolatépítés is megkövetel. Minimumfeltétel az angol – ideális esetben kínai – nyelvű kapcsolattartó megléte. A kínai nyelvű anyagok és demószoftver már a bemutatkozási szakaszban elengedhetetlenek: az összekötők ugyan jellemzően boldogulnak angolul vagy magyarul, az általuk képviselt tágabb környezet azonban nem. Túl ezen a továbblépéshez szükséges utazási keret okozhat kellemetlen meglepetéseket. Külön kérdés, hogy a cégen belül ki vállalja a kínai érdekeltségekkel együtt járó terheket – a hajnali telefonhívásokat és az interkontinentális üzleti utakat.
Pandapóker
HVG Könyvek
Kevés kitartás
A kínai partnerekkel történő üzletelés egyik ellentmondása, hogy gyakran az állandó sietség ellenére is úgy tűnik, lassan haladnak előre a dolgok. Ennek oka a piac méretében és kiszámíthatatlanságában rejlik: a legtöbb kínai munkafolyamat olyan építkezéshez hasonlít, ahol majdnem minden nap vissza kell bontani vagy át kell alakítani valamit. A munkatempóhoz mért szerény eredmény sok hazai céget elkedvetlenít: a magyar–kínai üzleti kapcsolatok terén több a félkész projekt, mint egy csődbe ment iparvárosban – akár Magyarországon, akár Kínában. Pedig Kína az állandó sietség ellenére még ma is ötéves tervekben gondolkodik: ami egy hónap alatt nem sikerült, az könnyen hever évekig érintetlenül, míg valaki újra elő nem veszi. A nemzetközi partner szorgalmazta együttműködés azonban gyakran gazdátlanul marad, ha ő maga nem tüsténkedik.
A fenti cikk Holch Gábor Pandapóker című könyvének szerkesztett részlete. A kiadványt itt vásárolhatja meg kedvezménnyel.
