Kész tervünk van a székesfehérvári nemzeti emlékhely modern kialakítására, de egyelőre semmiféel választ nem kaptunk  - mondta a minap a hvg.hu-nak Skardelli György, akinek régi szívügye egyebek között a fehérvári terv, amit egyfajta várként, a nemzeti emlékezet egyik központjaként is értelmez. Gyerekkorában egyébként nem volt nagy várépítő, viszont felmenői között több kőműves is volt. A Móricz Zsigmond gimnáziumban a matekot is és a humán tárgyakat is szerette, végül e kettő eredőjeként jelentkezett az építészmérnöki karra.

Hiába dolgozik már 17 éve számítógépen, nem tudja elképzelni, hogy egyből ott jelenítse meg a rajzokat. Azt vallja, hogy rögtön az elején alaposan kikérdezi a megrendelőt, legyen az irodaházat fejlesztő vagy bármilyen más épületet elképzelő, végül is az üzletember többnyire nem alkalmas arra, hogy építészeti szempontból is szakszerűen elmondja, milyen ingatlant akar megépíttetni. Ezért kell a sok előzetes konzultáció.

Skardelli érdekes módon négy külföldi magyar követségi épületre is készített már tervet, végül kettő épült meg. Mindegyikben fontos volt az éghajlati viszonyok figyelembe vétele illetve az, hogy a kiküldöttek magánélete is az épületre korlátozódott. Ebből sok, félig nyitott tér jött ki a terveken.

Kiugrást hozott a Budapest Sportaréna

Fazekas István

Nagy publicitást hozott neki és cégének a csészealjra emlékeztető Budapest Sportaréna, de szakmai körökben a Knorr-Bremse fékgyár kutatás-fejlesztési központja is sikert aratott. Európa egyetlen cigány gimnáziumának, a Gandhi Gimnáziumnak a megtervezése inspiráló volt számára, akárcsak a Pannonhalmi apátság fogadóépülete, ami egy teljesen más műfaj.

Egy ilyen történelmi emlékhely eleve nagy felelősséget ró az építészre, hiszen a megérkezőben szinte mindig az első benyomás a legmélyebb. Jó érzés volt, hogy az apátság és annak főépítésze akkor is kiállt a mi koncepciónk mellett, amikor igen heves bírálatok kereszttüzében volt – emlékezett vissza.

Skardelli György nem pártolja a lapos Budapestet, de ha tőle függene a toronyházakról szóló döntés, akkor csak úgy engedné meg, ha az egész összkép szempontjából előnyére válna a városnak. Szerinte Csepel északi részén talán elképzelhető lenne néhány magas épület, koncentrálva. „Van a toronyházaknak egy sajátossága és erről kevesen beszélnek: főleg azok élvezik, akik benne laknak, ők a látvány részesei, s nem biztos, hogy ugyanígy élvezi a ház látványát mindenki, aki kívül van.” – mondta sommásan.