Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A francia építész 1953-ban született Clermond-Ferrandban. Diplomáját Párizsban szerezte, s hírnévre 1989-ben tett szert, amikor megnyerte a párizsi Nemzeti Könyvtár tervezői pályázatát. Innen kezdve karrierje felfelé ível, s ma a vezető építészek között tartják számon az egész világon. Legfontosabb munkái közé tartozik az EU Luxembourgban székelő Európai Bíróságának épülete, a bécsi Twin Towers irodaház tervezése és a madridi Olimpiai Teniszközpont „bűvös doboza”.
A Kriszitna Palace irodaház
GVA Robertson
Budapesten a budai Krisztina Palace irodaház homlokzata és belső udvara a keze munkája, az épület fejlesztője a belga Codic cég volt. Perrault úgy vélte, hogy a Nagyenyed utca hangulatának megőrzése és a modern formavilág együttes felhasználása jelentett nagy kihívást. A megoldás végül egy fémet és üveget alkalmazó, a síkot szabálytalanul megtörő elemekből álló homlokzati felület lett, amely egyszerre minimalista, elegáns, mégis karakteres.
Nem kizárt, hogy az ingatlanfejlesztőktől később újabb megbízást kap magyarországi munkákra, neki legalábbis tetszik a főváros. Bármikor kérdezik, mindig azt hangsúlyozza, hogy az épületek és környezetük szerves egészet alkotnak, egymásra gyakorolt kölcsönhatásuk meghatározó a tervező számára. „Viszonyrendszerekben élünk, s az építészet nem merev, zárt műfaj: a szolidaritást, a jelenlétet, a környezeti kapcsolatokat, s még többet: a boldogságot keresi” – mondta az építész.
