A címtár - amely ide kattintva érhető el - különleges adatforrás nemcsak a szakembereknek, hanem mindenki számára, aki családja, lakóhelye múltjára kíváncsi. Az állomány egyebek mellett tartalmazza Budapest korabeli ház- és telekjegyzékeit a tulajdonosok nevével, a hivatalos szervek adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáit, továbbá a fővárosban élők betűrendes lakcímjegyzékét – szerepel a könyvtár MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

Az elektronikus címtár kiegészült a részben hasonló adatokat tartalmazó Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen című kiadvány száznegyven évvel ezelőtt, Budapest 1873-as egyesítésekor megjelent kötetével, így az adatbázisban összesen 50 523 oldalnyi szövegben lehet böngészni. Az adatbázis megtekinthető a könyvtár honlapján az adatbázisok gyűjteményében, vagy a db.fszek.hu/cimtar címen közvetlenül. A munkát a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma támogatta, a digitalizálásban több fővárosi közgyűjtemény segített, a fejlesztés az Arcanum Adatbázis Kft. munkája.

Az első Pest városára vonatkozó és önálló kötetben kinyomtatott címtár 1803-ban jelent meg. Ezt követően számos kiadvány látott napvilágot, közülük a legjelentősebb a Budapesti czím- és lakásjegyzék volt, amelyet 1880 és 1928 között adott közre a Franklin Társulat. Ez a jegyzék már magyar nyelvű volt, de az információk egy része és a mutatók egy ideig német nyelven is olvashatók voltak benne. Az adatok a Bejelentési Hivatal hiteles adataira és népszámlálási anyagokra épültek.

A kiadvány 1896-tól Újpest, 1914-től pedig a budapesti rendőri körzethez tartozó községek (Erzsébetfalva, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Rákospalota) címtárával bővült.