Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Leomlott a solymosvári várrom egyik megmaradt fala a partiumi Arad megyében, Romániában. A hatóságok egymást okolják a műemlék elhanyagolt állapotáért. Az omlásról Ionel Bulbuc, az Arad megyei önkormányzat alelnöke, a a kisebbik román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja számolt be Facebook-oldalán.
A közigazgatásilag Lippához (Lipova) tartozó Solymosvár (Soimos) Solymos váraként ismert műemléke a térség legjelentősebb középkori erődítménye,Bulbuc a várromot kezelő Lippa önkormányzatának Szociáldemokrata Párti (PSD) vezetését okolta a műemlék elhanyagolt állapotáért, amit és kampánytémává is tett. Szerinte az erődítményt inkább a megyei közgyűlésnek kellene kezelnie:
Florin Pera, Lippa polgármestere ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a várrom egy évtizedig volt a megyei önkormányzat kezelésében, pont ezért, hogy felújítsák, de ez nem történt meg. Az önkormányzat 2020 szeptemberében vette át a romot, hogy uniós támogatásra pályázzon a felújításához, de a jelenlegi finanszírozási programok nem teszik lehetővé akkora összeg lehívását, amekkorára szükség lenne – mondta a polgármester.
A várat 80 százalékban kellene újjáépíteni, ami becslései szerint 40 millió euróba kerülne, mert a felújításnak az egykori trónterem helyreállítása, kiállítóterek és konferenciatermek kialakítása is része lenne. Most abban reménykednek, hogy felvetetik az országos örökségvédelmi intézet listájára a várromot, hátha növeli az esélyét a felújításnak.
A polgármester balesetveszélyre figyelmeztette a turistákat, akiket arra kért, hogy ne közelítsék meg túlságosan a várat, hamarosan táblákat kis kihelyeznek.
Solymos vára a Maros jobb partján, a partiumi térség egyik legjelentősebb középkori erődítménye. Pál szörényi bán építtette a tatárjárás után, első említése 1278-ból való. Rövid ideig királyi vár volt, majd Hunyadi János, a Bánffy család, később Corvin János birtokába került. 1514-ben Dózsa György serege ostromolta, a XVI. században Izabella magyar királyné lakott benne. 1788-ban ürítették ki hivatalosan.
A vár hegyen áll, legkorábbi része a belső vár és az öregtorony. A leírások szerint a várudvar északi részén állt az Izabella királyné idejéből való reneszánsz palota, a déli oldalon volt a lovagterem és a várkápolna.
