Agócsné Karádi Olga, a kecskeméti Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője elmondta, "azzal egyetértünk, hogy a barakkot fel kellett számolni, mert megérett rá, de az elvekkel, ahogy történt a felszámolás, azzal nem értünk egyet, és ezért fordultunk az ombudsmanhoz".

Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere az önkormányzat lakásrehabilitációs programjáról elmondta, erre 3 év alatt 130 millió forintot költött a város saját költségvetéséből, és 65 roma családnak biztosították a lehetőséget, hogy a barakklakásoknál lényegesen jobb körülmények közé kerüljenek.

"Két megoldás közül választhattak: vagy bérlakás formájában csereingatlant fogadnak el, tehát egy olyan bérlakást, amelyet a barakklakásért cserébe felkínáltunk, vagy a felkínált másfél millió forint készpénzt választhatták, amely segítséget adhatott lakásgondjuk megoldásához" - tette hozzá a polgármester.

Hangsúlyozta: egy a lényeg, hogy ők dönthettek, s akik cserelakást kértek, jobb körülmények közé kerültek.

Beszámolója szerint január 17-én az idei lakásgazdálkodást vizsgálta az illetékes bizottság, és a városban még meglévő, barakkszerű lakások felszámolásának folytatását fogadta el. Szécsi Gábor azonban nem tartja valószínűnek, hogy Kecskeméten ebben az évben folytatni tudják a programot. "A költségvetésben pillanatnyilag erre nem látok fedezetet, esetleg pályázati pénzek segítségével tudnánk folytatni a lakás-rehabilitációt" - mondta.