Az UNESCO a világörökség részét képező budai parton elfogadhatatlannak tartotta a kétszer kétsávos rakpartbővítést. Az összességében 180 milliárd forintos szennyvíztisztító-építési beruházás akár 10 milliárd forinttal is kevesebbe kerülhet azáltal, hogy elmarad a rakpart kiszélesítése. A csatornázási szakemberek álláspontja szerint a főgyűjtőt vezethetik az alsó és a felső rakparton is, csupán az a fontos, hogy dél felé megfelelő lejtése legyen a csatornának. Az új álláspont szerint a Margit híd és a Zsigmond tér között megemelik az alsó rakpartot, amelyet így kevésbé önt majd el az árvíz.

A Margit hídnál kismértékben kiszélesítik az utat a Duna felé, hogy mindkét irányból biztosítsák az alsó rakpart elérését. Ettől a budai kerületek forgalmának jelentős csökkenését várják. A főgyűjtőt a felső rakparton vezetve, a 19-es villamos pályája alá építik. Arról később döntenek, hogy fúrással vagy felülről úgynevezett kitakarásos technológiával építik-e. A főgyűjtőt 2009-ig kell megépíteni a tervek szerint. A főpolgármestert felhatalmazták arra, hogy tárgyaljon a beruházást jórészt finanszírozó EIB-vel és az Európai Bizottsággal a korábbi támogatási szerződések módosításáról.

A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön a Móricz Zsigmond körtéri "gomba" épület tulajdonjogi helyzetének rendezéséről is döntött. A BKV 1996-os részvénytársasági átalakításakor a 640 négyzetméteres felépítmény tulajdonjogát megkapta a cég. A most érdemi vita nélkül elfogadott határozattal rendezik a BKV-nak a földhasználati jogát. 

Hozzájárult a közgyűlés a kormánypárti képviselők szavazataival a 4-es metróhoz, valamint a csepeli szennyvíztisztítóhoz szükséges EIB hitelek állami garanciaszerződésének aláírásához is. A metróhoz 184 millió, a szennyvíztisztítóhoz 100 millió euró hitelt ad az EU bankja.