„Kijártuk az utat, s ha szükség lesz rá, végigmegyünk rajta!” – válaszolta Varga János akadémikus a magyar laboratóriumok által kifejlesztett madárinfluenza elleni oltóanyag eredményességét firtató kérdésre. A vakcinával három héttel ezelőtt 100 önkéntest oltottak be, így tesztelve, hogy az állatokon már eredményesnek bizonyult szérum embereken is hatékony-e. Az első vérmintákat tegnap vették le, de a biztos eredményre még néhány napig várni kell. Varga János kijelentése azonban árnyalja a szérummal kapcsolatos elvárásokat, hiszen igazolta Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztály főosztályvezetője, sokszor helyesbített véleményét, miszerint a vakcina a lakosságnak „semmilyen védettséget nem ad, ez csak egy próba”. Ez önmagában nem baj – derült ki a professzor előadásából – hiszen így képet kaphat a szakma többek között arról, hogy körülbelül menyi idő alatt tudnak előállítani szérumot és milyen mennyiséget kell a betegbe fecskendezni. Az influenza gyors változékonysága okán kevés az esélye annak, hogy a dél-kelet ázsiai vírus változatlan formában jut majd el hozzánk. De ha mégis, egy emberről emberre terjedő humán vírus kialakulása mindenképpen újabb kísérleteket igényelne.

A csirkehús-fogyasztással szembeni bizalmatlanságot Fodor László, dékán igyekezett eloszlatni. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a magyar élelmiszerbiztonsági előírások a vírus élelmiszeren keresztül terjedését kizárják. A probléma tehát csak a nyers hússal van, ennek igazolására megemlítette egy vietnámi testvérpár esetét, akik – az ottani szokásoknak megfelelően – nyers vért fogyasztottak és így megfertőződtek.

A madárinfluenza a vadmadarak esetében széles körben elterjedt vírus világszerte. Problémát olyan helyen okozhat mint Délkelet-Ázsia, ahol a magas hőmérséklet és a vízzel elárasztott földek kedvező terepet kínálnak az egyébként gyenge ellenálló képességű vírusoknak az életben maradáshoz. Magyarországon egyelőre nincs értelme oltani a szárnyasokat. Ez abban az esetben válna indokolttá, ha több gócban is megjelenne a fertőzés, a madarak oltásával kapcsolatos döntésről azonban az Európai Unió dönt. A szárnyasokkal kapcsolatba kerülő emberek oltása a betegség esetleges terjedésével indokolttá válhat, de ez semmiképpen nem jelenti a teljes lakosságot.

A humán vírus kialakulásától tartanak a legtöbben, sőt sokan a mostani betegséggel kapcsolatban sincsenek tisztában azzal, hogy ez nem emberi, hanem állati megbetegedés. Mivel azonban már okozott emberi megbetegedést is, így az orvosok láthatták, hogy milyen reakciót vált ki az emberi szervezetben. A madárinfluenza miatt elhunyt betegek tüdeje több mint két liter savóval volt tele. Ennek oka, hogy a szervezet immunreakciója nagyon erős volt a vírusra. A gyulladásos reakció csökkentésével azonban a kritikus időszak átvészelhető, a beteg gyógyítható. Az európai egészségügy – a professzorok álláspontja szerint – alkalmas a betegség okozta helyzet kezelésére.

Az előadáson szó esett a papagájkórról is, amely az 1800-as években, a Brazíliából hozott trópusi madarakkal került Európába. Embereknél általában tüdőgyulladás formájában jelentkezik, de antibiotikummal jól kezelhető a baktérium okozta megbetegedés. Ez a betegség leginkább vágóhidak, feldolgozó üzemek dolgozóit fenyegeti, akik a madarak tollára száradt ürüléket lélegezhetik be por formájában.

A madárinfluenza állatbetegség, ezért felszámolása elsősorban állategészségügyi feladat - áll a Magyar Állatorvosi Kamara lapunkhoz ljuttatott közleményében. Az utóbbi hetekben, napokban sok pontatlan, egymásnak ellentmondó, a lakosság körében félelmet keltő információ jelent meg a médiában. Az Állatorvosi Kamara és az Állatorvosi Egyetem egy internetes oldalt hozott létre a bizonytalanság és az indokolatlan félelmek eloszlatása érdekében.