Itthon

Vasárnaptól téli időszámítás Európában

A nyári és téli időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 0,3 százalékos energia-megtakarítás érhető el.

Az intézkedés támogatói a hosszabb nap előnyeinek kihasználását, a közlekedés biztonságának fokozódását remélték, mivel az autósok sokáig nappali fényben vezethetnek. Pozitív hatása volt a nyári időszámítás bevezetésének a turizmusra is: a hosszú, világos esték lehetővé tették az üdülés napjainak optimális kihasználását.

A bírálók nyomban arra hivatkoztak, hogy a ráfordítás és a haszon nincs egymással még köszönő viszonyban sem.

Az 1973-as olajválságot követő években Európa-szerte különféle átállási rendszerek léteztek, majd az évek során összesen 108 országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai is.

1998-ban már az Európai Unió összehangolta a tagállamok átállását a nyári időszámításra, majd 2001-ben további öt évvel meghosszabbították a szabályozást, amely szerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3 órakor végződik.

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.