A bécsi székhelyű IHF Budapesten tartotta éves közgyűlését. A Helsinki-szövetség zárónyilatkozatában ítélte az orosz állam csecsenföldi politikáját, amely genocídium közeli helyzetet teremt a Kaukázusban. A kommüniké idézi Ludmilla Alekszejevát, a Moszkvai Helsinki Csoport vezetőjét, aki szerint egy készülő törvénnyel a Duma megbéníthatja a kormánytól független jogvédő szervezeteket. Az IHF arra szólítja fel Putyin elnököt, hogy akadályozza meg a jogszabály hatályba lépését.

A szervezet külön is kiemeli az emberi jogok siralmas helyzetét a közép-ázsiai államokban. Az IHF szerint a májusi, több száz ártatlan civil lemészárolásával elfojtott lázadásról még nem készült megbízható jelentés, és ezért a Helsinki Záróokmány végrehajtásának ellenőrzéséért felelős Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is hibáztatható. Türkmenisztánban és Kazahsztánban is napirenden vannak a jogsértések, és mindennapos a civil szervezetek megfélemlítése. Az IHF éves Elismerés-díját idén Jevgenyij Zsovtisz kazahsztáni emberi jogi aktivista kapta.

Aaron Rhodes, a szervezet ügyvezető igazgatója éles szavakkal ítélte el Szonja Biszerko, a Szerbiai Helsinki Bizottság elnöke elleni sorozatos fizikai erőszakot. Egyben bejelentette, az IHF 2006-ot az emberi jogok és az antiterrorizmus évének nyilvánította. A szervezet küldöttjei egyetértettek abban, hogy az emberi jogok visszaszorítása zöld utat biztosít a terrorizmus elleni harcra hivatkozó autokratikus rezsimeknek.

Ma kezdődött Az emberi jogok a demokráciamozgalomban húsz évvel ezelőtt – Az emberi jogok c. kétnapos konferencia. – Az 1975-ben elfogadott Helsinki Záróokmányba foglalt kötelezettségek a nemzetközi kommunikáció állandó napirendi pontjaivá váltak, amit az ellenzéki mozgalmak, amikor csorbultak az emberi jogok, számon kértek a hatalomtól, ez pedig hozzájárult a tekintélyelvű rezsimek megdöntéséhez – mondta bevezető felszólásában Kőszeg Ferenc. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke szerint az emberi jogokra való hivatkozás, e jogok számonkérése kulcsfontosságú volt a hidegháború utolsó szakaszában, a volt szovjet blokk felbomlásában és a vérmentes változásokban egyaránt.

Jurij Orlov, az 1976-ban alakult Moszkvai Helsinki Csoport első elnöke szerint – aki bátorságáért a brezsnyevi hatalomtól hét év börtönt és öt év kényszermunkát kapott – az emberi jogi mozgalom öt éve lefelé ívű pályára került. Az alapkérdés mára a civilek számára az, hogy miközben világszerte egyre ismertebbé váltak az emberi jogok, a mozgalmak miként kerülhettek – remélhetőleg csak átmenetileg – védekező helyzetbe.

A konferencián Václav Havel egykori cseh, illetve Göncz Árpád egykori magyar köztársasági elnök a rendszerváltás és az emberi jogi mozgalmak kapcsolatáról cserélt eszmélt. Sajtótájékoztatón jelentették be azt is, hogy a tanácskozásnak helyett adó Nyílt Társadalom Archívum (OSA) vezetésével, nemzetközi összefogással megalakult a Nemzetközi Szamizdatkutató Egyesület.