szerző:
Kovács Andrea (hvg.hu)

Nyolc órával csökkent az amerikaiak heti munkaideje az elmúlt harminc évben. A mi harminc évünk egészen másképp telt, így a magyar statisztikák által szintén jelzett munkaidőcsökkenés kevesebb vidámságra ad okot. Zavarosabbak az álmaink, ódzkodunk a testedzéstől és a Barátok közthöz igazítjuk esti imáinkat.

„Az a tény, hogy a keresőmunkával töltött idő csökkent, mást jelent a magyarok és mást például a franciák esetében. Utóbbiaknál csökkentették a heti munkaidőt, míg nálunk a munkanélküliek magas száma miatt lehet kevesebb a ledolgozott percek száma az aktív korú népesség tekintetében” – magyarázza Falussy Béla, a hazai időmérleg kutatások szakértője az első pillantásra ígéretesnek tűnő adatokat.

© KSH
Hiába azonban az alacsony foglalkoztatottság, a 20 és 74 év közötti férfiak között a magyarok és a szlovének dolgoznak a legtöbbet – teszi hozzá a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa a legutóbbi, tíz európai országot érintő felmérésre hivatkozva. Az év egy átlagos napján a foglalkoztatott férfiak keresőmunkával töltött ideje a vizsgált országok közül Romániában volt a legalacsonyabb, 286 perc, míg Norvégiában 302 perc, Magyarországon pedig napi 319 perc – olvasható a szociológus Az időfelhasználás metszetei című könyvében, egy 1999/2000-es időmérleg-kutatás elemzésében.

Hímzéstől az öngyógyításig

Az időmérleg tevékenységlistája az első magyar kutatás alkalmával, 1963-ban még  30 elemből állt, az 1976/77-es vizsgálatnál azonban már közel száz féle időtöltést lehetett kódolni. Az 1986-os felméréskor – a számítógépek segítségével – tovább bővülhetett a besorolási lista, több mint négyszáz kategóriával dolgoznak ma már. Az internet csak 1999/2000-ben került a kategóriák közé, 1993-ban még csak számítógép használatról kérdezték az embereket. Országonként is vannak eltérések: a Norvégiában jövedelemkiegészítő tevékenységként azonosított halászat nálunk nem szerepel ebben a  formában. 

A percek és órák beosztásának vizsgálata az élet minden területét számszerűsíti. A korábbi évekhez képest kevesebbet dolgozunk, megnőtt a szabadon felhasználható idő mennyisége, egyre többet sportolunk és kicsit többet imádkozunk. Az idő, akár az anyag, nem vész el, csak átalakul: kevesebbet olvasunk, mint korábban, viszont sokkal többet tévézünk, és a testi higiéniára fordított percek is megszaporodtak.

Az első nemzetközi időmérleg-kutatás 1965-ben volt. „A hidegháború utáni enyhülés időszaka volt ez, így nem zavarta a politikusokat, hogy nyugat-európai országokkal együtt végeztük a vizsgálatokat. Apolitikus témának tartották” – válaszolja Falussy arra a kérdésre, hogy a Szalai Sándor vezette, 12 országot érintő kutatás nem szúrta-e az elvtársak szemét. Pedig a hatalomgyakorlás egyik módja éppen az emberek idejének beosztása, hiszen megszabják az adott tevékenységre fordítható órák, percek mennyiségét, illetve korlátozzák, befolyásolják őket idejük felhasználásában. Ez nem csak a politikai vagy gazdasági vezetőkre, de a médiára is igaz – mondja Falussy Béla.

A tévézés az időnkre megy (Oldaltörés)

A szovjet minta
Az első időmérleg-vizsgálatokat a húszas években a Szovjetunióban végezték. A munkások és a parasztok időbeosztását akarták megismerni, mert a „pénz munkaegységgel történő helyettesítését fontolgatták”. Ekkor még a napjárás alapján állapították meg az időt, és a tevékenységek között szerepelt a tüzelő begyűjtése, fürdés a folyóban, a szamovár bekészítése, hangszeren való játék. Minden 100 óra munkaórára, amit a munkások fizetésért végeztek, 142 óra, fizetség nélküli munkaráfordítás jutott – derült ki az akkori felmérésből.
„Megnőtt az étvágy, de el is csaptuk a gyomrunkat” – feleli Falussy doktor arra a kérdésre, hogy miként reagált a magyar társadalom a rendszerváltás után megnövekedett televíziós kínálatra. A csatornák és filmek sokasága tölti ki a szabadidőnk nagy részét.

Percemberek
© AP
„Lehet, hogy a médiumok törekednek az idő strukturálására, de legalább ennyire fontos, hogy igazodjanak a fogyasztói igényekhez. A nézőnek jogában áll bármikor kikapcsolni a készüléket, ha úgy látja jónak” - árnyalja a médiafogyasztás sötét képét Urbán Ágnes egyetemi adjunktus, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének munkatársa. Véleménye szerint a szabadidős tevékenységek piacán a televízióknak is versenyezniük kell az alternatív szórakozási lehetőségekkel, így egyre jobb műsorokat kell gyártaniuk – igazodva persze a nézői igényekhez. „Bizonyos műsorok esetén persze a média meg is határozhatja a fogyasztói szokást, ha áthelyezik pl. a Barátok köztöt, akkor a nézőközönség egy részének át kell alakítania az esti rutinját, hogy ne maradjon le róla”– utal a csatornák időstrukturáló szerepére Urbán.


Tévénézésre fordított idő, 1963-2000
© KSH
A versenyhelyzet talán fennáll, de a magyarok így is szabadidejük közel 60 százalékát töltik a képernyők előtt. Az 1976-os adatokhoz képest megduplázódott a tévénézésre szánt órák száma, napi 164 percben főtevékenységként markoljuk a távkapcsolót. Urbán szerint a médiafogyasztás nem szorul vissza később sem, de valószínűleg átstrukturálódik, várhatóan az internet javára. „Az biztos azonban, hogy az időmérleg-kutatások egyre kevésbé tudják majd mérni a valós médiafogyasztást, hiszen félóránként átfutjuk a híreket a neten, vagy a rádió háttérzajként szól. Ember legyen a talpán az a statisztikus, aki ezt kezelni tudja.”

A szakembereket aggasztó tévézési szokások mellett jó hír is kiolvasható az adatsorokból: egyre több időt töltünk testedzéssel. Először 1976-ban tapasztaltak 10 perces növekedést a sporttevékenységeket illetően. „Ez összefüggött a gépkocsik hirtelen növekvő számával, a még viszonylag olcsó üzemeltetéssel, az autós turizmus tömeges terjedésével”– magyarázza Falussy Béla. A szombat szabadnappá nyilvánítása is hozzájárulhatott a változáshoz. 2000-re pedig minden korábbinál nagyobb mértékű volt a fizikai rekreációra fordított idő, de még így is mi sportolunk a legkevesebbet a felmérésben résztvevő országok aktívan pihenő polgárai közül.

                                                Bevallás
A vallás már 1976-ban a szociológusok által összeállított lista része volt, de a kérdés intimitásán túl nyilvánvalóan a politikai közeg sem kedvezett az őszinte válaszoknak. Ezt igazolja az is, hogy 2000-ben a tizennégy évvel korábbi adatokhoz képest a vasárnap templomba járó férfiak száma megháromszorozódott.

Egerek és emberek (Oldaltörés)

Férfiak időbeosztása, 1977
© KSH
A volt szocialista országokban többet alszanak, mint Nyugat-Európában. A magyar férfiak ebben a tekintetben már közelednek a nyugati időbeosztáshoz a maguk napi 488 alvásra fordított percével. Romániában ez 505 perc, míg Norvégiában 473. Az adatok alapján felmerül, hogy meddig csökkenhet az alvásidő.

Az alvászavarokkal küzdők száma nőtt az elmúlt években. Ez összefügg az életvitelünk változásával, munkahelyi, otthoni problémáinkkal. A következmények egyik talán leggyakoribb és legkorábban jelentkező csoportja a szellemi működést érinti. Ingerlékenység, depresszióra való hajlam, a gondolkodás meglassulása, valamint memóriazavar szerepel a lehetséges következmények között – sorolja Faludy Béla, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, az Alváslaboratórium vezetője.

Férfiak időbeosztása, 1999
© KSH
"Az ember olyan állatfaj, amelynek rendkívüli alkalmazkodó képessége van” – mondja Csányi Vilmos etológus azzal kapcsolatban, hogy az emberi szervezet milyen mértékű változást tud jól kezelni.

„A második világháborúban a pilótáknak olyan gyógyszereket adtak, amelyekkel 20 órán keresztül aktívan ébren voltak, ezt követően azonban teljesen kimerültek" - emlékeztet a professzor.

Egerekkel végeztek néhány kísérletet, hogy meddig nyújtható az alvás nélkül töltött idő - meséli az etológus -, és 16-28 óra között sikerült is mozgásban tartani az állatokat, később azonban szükségszerűen visszaállt a genetikailag kódolt bioritmus.

Nők időbeosztása, 1977
© KSH
„Már harmincéves koruk körül egyre kevesebbet járnak az emberek társaságba, kiállításra, színházba és csökken a CD- vagy rádióhallgatás ideje is. Hasonló a helyzet a gyalogos- és tömegközlekedéssel”– magyarázza Falussy doktor.

Elkényelmesedünk és egyre passzívabb időtöltéseket keresünk magunknak, amelyek otthon végezhetőek, kevesebb szellemi-fizikai igénybevételt igényelnek. „Szoros kapcsolat van a társadalmi jólét, az időfelhasználás szerkezete és az időfelhasználás szabadságfoka között” – teszi hozzá a kutató. Tény az is, hogy a magyar háztartások 13 százalékában nincs könyv.

Nők időbeosztása, 1999
© KSH
A főfoglalkozású keresőmunka csúcsideje a férfiaknál 30 és 39, míg a nőknél 40 és 49 éves koruk között, akkor teáznak és kávéznak a legtöbbet. Jellemző különbség a két nem között az is, hogy a nők körében fokozatosan nő az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, míg a férfiak csak 50 éves koruk körül látogatnak sűrűbben az orvosi rendelőkbe.

Egyes fiatalkori tevékenységek eltűnnek ugyan, de időskorban újra elkerülhetnek: ilyen a séta, a vendégeskedés és a férfiak lakástakarításban történő részvétele.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Háromszorosára nőtt a túlóráztatással kapcsolatos jogsértések száma

Háromszorosára nőtt a túlóráztatással kapcsolatos jogsértések száma

Pestises vaddisznóktól tartanak a Felvidéken

Pestises vaddisznóktól tartanak a Felvidéken

Teljesen rendjén való, hogy hajlik az iPad Pro – mondja az Apple

Teljesen rendjén való, hogy hajlik az iPad Pro – mondja az Apple

Összetörték az értékes Zsolnay-szökőkutat Harkányban – videó

Összetörték az értékes Zsolnay-szökőkutat Harkányban – videó

Megengedte a török parlament Erdogannak, hogy bármit megtegyen a gazdasággal

Megengedte a török parlament Erdogannak, hogy bármit megtegyen a gazdasággal

A Fidelitas-alelnök is beszólt a köztévének a melegek gyógyításáról szóló műsor miatt

A Fidelitas-alelnök is beszólt a köztévének a melegek gyógyításáról szóló műsor miatt