szerző:
Kovács Andrea (hvg.hu)

Ügynökmúlt, érettségi-tételbotrány, halált okozó baleset, Kulcsár-ügy, ízetlen viccelődés. A politikai felelősség mérettetett meg a fenti esetekben. A távozó politikusok többsége pártját óvja lemondásával, míg a helyükön maradók következetesen állítják: nem felelősek. Milyen a magyar politikus, ha számadásra kerül a sor?

„Egy politikusnak minden helyzetben minimum kettő, de általában több választási lehetősége van. Mérlegeli a morális szempontokat és dönt: igen vagy nem. Ezután azonban következetesnek kell lennie, hiszen ez a jó politikus ismérve” – magyarázza Csizmadia Ervin politológus. A politikai felelősség körébe tartozó esetek jellemzője, hogy nincs szó szándékosságról, és a döntés morális megítélés alá esik. „Ha minden politikus lemondana, akit megérintett egy botrány szele, akkor nem lennének politikusaink”– mondja, de hozzáteszi azt is, hogy a magyar demokrácia egyelőre magán viseli a rendszer gyermekbetegségeit. Amikor az emberek majd számon kérik egy-egy politikuson, hogy miért tette, amit tett, akkor kikényszeríthetik, hogy képviselőik felelősséget vállaljanak. Egyelőre azonban nem kristályosodott ki, hogy mit is akar a társadalom, elit demokrácia van. Ahány politikus, annyi norma – vázolja a jelenlegi helyzetet.

A döntés, ha önálló
© Horváth Szabolcs

A demokratikus magyar politikai élet egyik legrégebbi távozására közel tíz évvel ezelőtt került sor. „Amikor tudomást szereztem a történtekről – 1996 októberében – rögtön bejelentettem a lemondásomat a pártelnökségről, de azt az SZDSZ ügyvivői nem fogadták el, mert úgy vélték, hogy ezzel a lépéssel a párt magára vállalná a felelősséget” – meséli Pető Iván, amikor a Tocsik-üggyel indokolt lemondásának körülményeiről beszél. A pártvezetői pozícióból végül 1997 áprilisában távozik, de akkor már – elmondása szerint – nem csak a botrány és a párt kapcsolata indokolja a döntését, sokkal inkább az SZDSZ krízismenedzselése. „Kezelhetetlennek láttam azt, hogy a párt belső közvéleményében meghatározó tekintéllyel rendelkező, emblematikusnak nevezhető emberek – akik semmiféle felelősséget nem vállaltak a döntésekért – a tények pontos ismerete nélkül is, az elvárható szolidaritás helyett morális ítéleteket hirdettek. Fejek követelésével, leváltásokkal és lemondatásokkal reagáltak az SZDSZ ellenes vádakra.”

„Az ügy részleteinek ismerete nélkül mondtam le kilencvenhat őszén, mert a pozícióból fakadó felelősség – ami sokszor nem közvetlen felelősség – megkívánja ezt egy demokráciában.” Pető szerint a magyar politikai életben nem vált viselkedési normává a felelősségvállalás, hiszen nincsenek – például a választások idején – komoly következményei a politikusi vargabetűknek, a választópolgárok nem kérik számon az elmaradt mea culpát. Hatással volt-e a döntés a politikai karrierjére? - kérdezte a hvg.hu. „Természetesen igen, hiszen 2001-ig nem voltam tagja az SZDSZ vezetésének. Szerezhettem volna pozíciót, de nem akartam. Azóta limitálom, hogy milyen posztot vállalok el, és kétségtelenül meglévő informális lehetőségeimmel milyen mértékben élek.”

„Nem az én döntésem volt az egyetlen követendő példa” – mondja Rajk László egykori SZDSZ-es képviselő, aki szintén a Tocsik-ügy miatt lépett, lemondott az országgyűlési mandátumáról és távozott az aktív politikából. „Értetlenül fogadta a közvélemény és a magyar sajtó is a döntésemet, de én akkor úgy gondoltam, hogy ez segítheti a politikai élet megtisztulását – hosszútávon.” Az aktív politizálástól visszavonult Rajk elismeri, hogy ez nem következett be, de a magyar politikusi felelősségvállalás elmaradásáért a véleményformáló értelmiséget és a médiát is egyaránt okolja.

Kollektív felelősség
A srebrenicai vérengzés miatt mondott le 2002-ben a holland kormány. Egy jelentés ugyanis megállapította, hogy a délszláv háborúba, megfelelő fegyverzet és utasítások nélkül küldtek holland katonákat. Így történhetett meg, hogy a békefenntartók jelenléte ellenére 1995-ben nyolcezer bosnyák férfit és fiút végeztek ki szerb fegyveresek a város mellett.

„A magyar sajtó nem méltányolja az önvizsgálatot, ha valaki felvállalja a hibáját, azt megsemmisítik. A politikai felelősség látványos hiányáért nem csupán a politikusokat okolhatjuk, de a közbeszédet meghatározó embereket is, akik csak 'mocskos, hazug' politikáról beszélnek.” A sajtó felelőssége szintén említésre méltó, hiszen hiányzik a pártatlan, tényfeltáró újságírás, ami kikényszeríthetné a honatyák következetes viselkedését. A média szerepére nemcsak Rajk, de Csizmadia is felhívja a figyelmet: nagyon sokszor előfordul, hogy feldobnak egy ügyet, majd néhány nap vagy hét után megfeledkeznek róla.

Magyarországon sokan és sokszor beszélnek a szakértő kormányról, mégis összemosódik ideológia és szakmai tudás, és így nehéz a felelősök megnevezése – sommáz Rajk László. „Nálunk az a hozzáállás a jellemző, hogy ha tudott róla, akkor azért, ha nem tudott róla, akkor meg azért mondjon le!”  Érdekesség, hogy a Tocsik-ügy kirobbanása idején ezt az "elvet" éppen a pártja alkalmazta Suchman Tamás privatizációs miniszterre, akit a liberálisok a botrány első számú politikai felelősének tartottak, és akitől Horn Gyula akkori kormányfő - mentve a menthetőt - végül meg is vált.

Kevés épeszű, dinamikus, szakértő ember célja, hogy politikus legyen, mert a „foglalkozás” elképesztő hendikep a mindennapi életben – teszi hozzá Rajk.

 

Gellert kaptak, visszatértek (Oldaltörés)
Valami bűzlött Dániában
Bútorok késedelmes kifizetése miatt mondott le tavaly Henriette Kjär, a dán családügyi és fogyasztási miniszter asszony, aki egy közel 2 millió forint értékű bútor vásárlásakor csekkel fizetett. A bank azonban – fedezet híján – nem utalta át az összeget, és a pénzügyekkel foglalkozó élettárs sem orvosolta a problémát. A miniszter – amint értesült az elmaradásról – fizetett. „Mégsem akartam hivatalban maradni, nehogy aztán többletfogyasztási miniszternek csúfolhassanak.”

„Nem gondoltam, hogy egy demokráciában ekkora bűn a többségtől eltérő véleménynek hangot adni” – mondja Simicskó István, Fidesz-képviselő, aki 2003-ban egyedüliként, a nem-gombot nyomta meg az európai uniós csatlakozásról szóló parlamenti szavazáson. Mint ismeretes, a képviselőknek e szavazással kellett megerősíteni az uniós népszavazás elsöprő igenjét.

Két nappal később lemondott pártja biztonságpolitikai kabinetvezetői, valamint az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöki tisztségéről. Arról cikkeztek az újságok, hogy a lemondás mögött Áder János frakcióvezető rosszallása áll, aki nehezményezte a frakciófegyelem megsértését. (A különutasság azonban nem csak ezt, hanem a népszavazás alkotmányos intézményét sértette meg.) Simicskó azonban azt állítja, hogy önálló döntést hozott, mert nem akarta további támadásoknak kitenni pártját. „Felajánlottam, hogy a képviselői mandátumomról is lemondok, de ezt nem kívánták tőlem. Három-négy hónap múlva egy tisztújító gyűlésen visszatérhettem régi feladataimhoz” – vázolja a politikai „regenerálódás” folyamatát. Nehezen élte meg azonban, hogy akkoriban mindenki „fekete bárányként” kezelte, pedig csupán azt szerette volna, ha nem „szegény gyerekként” lép be Magyarország az EU-ba. „Nem számítottam ilyen súlyos következményekre és rájöttem, hogy még nekem is sokat kell tanulnom a politikáról.”

Pokorni Zoltán néhány hónapra száműzte magát a politikai életből, amikor 2002 nyarán kiderült, hogy édesapja évtizedekig az állambiztonság ügynöke volt. Sokan színjátéknak tartották a Fidesz frakcióvezetőjének visszavonulását, főként úgy, hogy augusztus végén már a polgári körök MTV székház előtt tartott tüntetésén szónokolt, szeptemberben pedig frakcióvezető-helyettes lett.

A szavak embere
© Müller Judit

Az újdonsült Fidesz-szóvivő Selmeczi Gabriella neve is felmerült a valaha lemondott politikusok listáján, de az új pozíció körüli új helyzet miatt nem nyilatkozott az 1999-ben történtekről. Történt, hogy harmincegy fideszes „senator” és három államtitkár washingtoni szenátoroknak eljuttatott levél formájában lobbizott a Lockheed Martin fegyvergyártó nagyvállalat egyik vezetőjének budapesti nagyköveti jelöléséért. A Fidesz-Lockheed-botrány néven elhíresült ügy miatt az akkor politikai államtitkárként dolgozó Selmeczi végül beadta a lemondását. A legutóbbi – szóvivői kinevezésről szóló – hírek azt igazolják, hogy túlélheti egy politikai karrier a botlásokat.

Főleg, ha fiatal az ember. „Nem bűnt követtem el, hanem hibáztam” – vallja ma is Zuschlag János, akinek a Terror Háza előtt tett, a nyilasterror áldozatainak emlékét sértő kijelentése miatt kellett lemondania mandátumáról 2004 októberében. Az ügy – úgy tűnik – mostanra sem csitult el teljesen, mert az mszp.hu híradása szerint „a kiskunhalasi körzetben a helyi szervezet eredetileg Zuschlag Jánost jelölte, de (…) egyeztetések után visszalépett a jelöléstől”. Zuschlag, a párt Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökhelyettese azonban másképp látja. „Nem is akartam rákerülni a listára, mert elsődleges az MSZP választási győzelme, és könnyen lehet, hogy előráncigálták volna ezt az ügyet”– nyilatkozta a hvg.hu-nak.

A beszélgetés során többször is hangsúlyozza, hogy ő még nagyon fiatal, építheti a politikai pályáját, van még ideje bizonyítani. Arra a kérdésre, hogy miért dönt egy politikus a lemondás mellett egy kényes ügyben, három lehetőséget sorol: erkölcsi indíttatásból, vagy azért mert úgy véli, ez megoldja a dolgot, esetleg mások kényszerítik ki ezt a lépést. Állítása szerint az ő lemondásában csak az első két opciónak volt szerepe. Elégedett a mostani pozíciójával, de úgy véli, ha képviselői feladatra vágyott volna, akár jelöltethette is volna magát: „hiszen „megyei szinten olyan szerepet töltök be, mint Szekeres Imre a pártban”. Az idillinek tűnő képet persze némiképp árnyalja, hogy Szekeres augusztusban azt nyilatkozta: „teljesen egyértelmű az álláspontom (…) Zuschlag János nem lesz képviselő”.

 

Már nincsenek közöttük (Oldaltörés)

„Nem terhelt politikai felelősség, de az MSZP akkori elnöke úgy nyilatkozott, hogy az én ügyem veszélyezteti a párt 2006-os győzelmét. Három évvel a választások előtt ez egyértelmű üzenet volt” – idézi fel a történteket a hvg.hu-nak Kiss Elemér, akinek a kancelláriaminiszteri posztról kellett lemondania 2003 februárjában. A távozás oka az volt, hogy az ügyvédi iroda, amelyben tulajdonostárs volt, kormánymegbizatása alatt is állami megbízásokat teljesített. Nem tettem semmit azért, hogy a kollegáim megrendeléseket kapjanak, nem volt rokonom az irodában – indokol, ahogy akkoriban fogalmazott: „rezsiközösségként” működik az iroda, a költségek közösek, de a honoráriumot mindenki saját megbízásai után kapja. „Kétféle politikus van, az egyik a 'beágyazott', akit a párttársai és a feléjük elkötelezett sajtó támad, de tulajdonképpen meg is véd idővel. A másikat, a politikába véletlenszerűen bekerülő 'civilt' azonban a legjobb esetben is egyszerűen nem védik meg, nem áll mögötte senki.”

Rákérdezhetek?
Egy indiai milliárdos ügye miatt kényszerült távozni 2001-ben Peter Mandelson az északír ügyekért felelős brit miniszter. Az indiai üzletember letelepedési kérelméről érdeklődött ugyanis a bevándorlási ügyekért felelős államtitkárnál 1998-ban. A milliárdos egy évvel később egymillió fonttal támogatta az akkor ipari tárcát irányító Mandelson ellenőrzése alá tartozó millenniumi Dom építését. A telefonbeszélgetést a brit Observer nyilvánosságra hozta, a miniszter pedig három nappal később lemondott.

Halálos balesetet okozott 2000 októberében az a kék fényjelzéssel közlekedő, kocsisort előző Audi, amely Nógrádi László közlekedési minisztert szállította. „A közlekedés biztonságáért felelős miniszterként egyértelmű volt, hogy lemondok a baleset után” – emlékszik vissza a hvg.hu-nak Nógrádi az öt évvel ezelőtti távozására. A balesetben a politikus is megsérült, lemondásakor az erkölcsi felelősségen túl egészségi állapotára is hivatkozott. „Ha nem közlekedési miniszter vagyok, hanem mondjuk oktatási, akkor lehet, hogy másként alakul a történet.” A ma már Lenti polgármestereként dolgozó Fideszes képviselő azt is elmondja, az őt megválasztó zalai emberek sajnálták, hogy távozott a miniszteri posztról, ugyanakkor azt is mindig megemlítették, hogy „büszkék vagyunk, nem nagyon volt példa ilyen lépésre a magyar politika történetében.”

 

Maradhatnékjuk volt (Oldaltörés)

„Sem jogilag, sem morálisan nem követtem el olyasmit, ami miatt nem lehetek miniszterelnök. Ebben külföldi államférfiak is megerősítettek” – nyilatkozta Medgyessy Péter 2002 nyarán, amikor a D-209-es azonosító tartotta izgalomban a közéletet. Következetesen hivatkozott arra, hogy nem besúgó volt, hanem kémelhárító – ez a feladat pedig a demokráciák sajátja. „Medgyessytől akkoriban nagyon sokan azt várták, hogy lemondjon. Amikor azonban egy politikus dönt, akkor fontos, hogy következetesen kitartson mellette akármilyen necces döntés is az. A párt vagy a választók megítélik majd később”– magyarázza Csizmadia a „nem-lemondó” politikusok motivációját. Medgyessy Péter mögül végül kihátrált az MSZP, utazó nagykövet lett.

Terrorcselekmény, erkölcsi banditizmus, politikai bűncselekmény – mondta tavaly májusban Magyar Bálint oktatási miniszter a nyilvánosságra kerülő érettségi tételek botránya kapcsán. Először azt nyilatkozta, hogy „ez az ügy a fejembe kerülhet”, de későbbi megszólalásaiban sorra elmondta, hogy a saját munkájáért vállalja a felelősséget, de nem fog lemondani. „Beszélhetünk ugyan politikai felelősségről, de ebben az ügyben nem hagyható figyelmen kívül egy politikus lejáratásának szándéka”– kommentálja a történteket Pető Iván.

Felelős vezető
© Horváth Szabolcs

A Lampert-Jegesy házaspár neve is közszájon forgott nemrég a Kulcsár-ügy kapcsán. Ez főként Lamperth Mónika belügyminiszternek volt kellemetlen, akiről azt állította a beszédes ex-bróker, hogy kétszer is találkozott vele, férjének pedig még fizetést is folyósított. A belügyminiszter tagadott. A hvg.hu szerette volna megkérdezni Lamperth Mónikát, hogy minisztereként mit gondol a politikai felelősségről. A miniszter asszony azonban nem tudott a rendelkezésünkre állni, szóvivője indoklása szerint a belvíz, a madárinfluenza és a kormányülés szigorú napi menetrendet diktál, felkészületlenül pedig nem szeretne interjút adni. „Tulajdonképpen ez az igazi politikai felelősség” – indokolt a szóvivő.

Széll és a panamista
Európa legnagyobb panamistájának nevezte Désy Zoltán ellenzéki képviselő Lukács László miniszterelnököt az 1910-es években, aki végül egy elvesztett rágalmazási pert követően mondott le - meséli Szabó Dániel történész. Az 1910-ben még csak pénzügyminiszter Lukács pénzt fogadott el olyan cégektől, amelyek hajlandóak voltak a Munkapártot támogatni bizonyos kedvezményekért - például a Margit-sziget kaszinók működtetéséért - cserébe. Az “adományok” - 4,8 millió korona - nem saját zsebre, hanem a párt kasszájába folytak, de Désy Zoltán képviselő „panamázással”, vagyis korrupcióval gyanúsította meg az akkor már miniszterelnökként tevékenykedő politikust. Lukács becsületsértési pert indított, de a bíróság felmentette Désyt. Ezt követően, 1913-ban Lukács László lemondott:,,ezt nem vártam volna, de azért a világ nem fog összedőlni" - mondta, és képviselőként folytatta munkáját.

„Nem vagyok hajlandó megerőszakolni a parlamentet”- mondta Széll Kálmán miniszterelnök, amikor 1903-ban lemondott, mert nem akarta rávenni az Országgyűlést az obstrukciót akadályozó, s ezáltal – sokak szerint – a parlamentarizmust megszégyenítő házszabályok elfogadására - szól a másik történelmi példa. Nem ez volt azonban az első távozása, hiszen 25 évvel korábban a magyar pénzügyminiszteri tárcát hagyta ott, amikor Bosznia okkupációja miatt pótköltségvetést szavaztak meg. Széll attól tartott, hogy ezt a lépést a Balkán teljes megszállása követi majd, természetesen óriási közös hadügyi kiadásokkal, és ezt a folyamatot nem akarta támogatni.


Érdekek, ha találkoznak (Oldaltörés)

A megkérdezettek kivétel nélkül „saját döntésként” aposztrofálták lemondásukat, azt azonban elismerték, hogy pártjaikon belül megoszlottak a vélemények az adott ügyeket érintően. „A mai napig nem tudom, hogy hányan voltak, akik a lemondásomat akarták. Az persze nyilvánvaló, hogy vannak olyan emberek, akik egy problémát mindig a fejek hullásával akarnak orvosolni” – magyarázza Pető Iván az SZDSZ akkori reakcióját. „Felmértem, hogy amennyiben nem lépek, úgy támadási felületet kínálok pártom ellenzékének” – indokolja lépését Simicskó. „Nem akartam a saját pártomnak ártani, és nem akartam belső harcokat sem folytatni” – érvel Zuschlag. Nógrádi Lászlóról azt írta a sajtó, hogy amennyiben nem mondott volna le, úgy a miniszterelnök kérte volna meg erre. Ő azonban másképp emlékszik. „Egyeztettem 'felettesemmel', Orbán Viktorral mielőtt benyújtottam a lemondásomat. Nem akartam, hogy politikai színjáték legyen belőle, ha nem fogadja el azt.”

Szomszédok
„Hibáztam, amikor engedtem, hogy családi cégünk uniós pénzekre pályázzon”– közölte a Ludovít Kaník, szlovák szociális és munkaügyi miniszter 2005-ös távozásakor. A miniszter családjának vállalkozása idegenforgalmi támogatásra pályázott, de azt nem kapta meg. Kaník a lejáratását célzó sajtókampánnyal indokolta lemondását. Szlovákiában nemrég a közlekedési miniszter is benyújtotta lemondását a hejcei tragédia miatt. A hazánkban lezuhant szlovák katonai repülőgép katasztrófájában 41-en vesztették életüket.

A politikusokat számtalan érdek köti, nemcsak a választók képviselete. Ha nem felel meg az őt támogató csoportoknak, akkor legközelebb nem választják meg, nem kerül listára – árnyalja a nyilatkozók válaszát Csizmadia Ervin. A politikai felelősség okán hozott döntések többségében a pártérdekekre hivatkoznak a távozók. A magyar politikából egyébként sem lehet teljes értékű emberként visszavonulni – mondja. Nincsenek egyetemi katedrára visszatérő ex-képviselők, csak eltűnt, megbukott politikusok. Tőlünk nyugatabbra egyáltalán nem ritka, hogy valaki elegánsan vonul ki a politikából.

Ami a botrányokat illeti, nem vagyunk olyan messze Európától. „Nem tartanak sokkal előrébb ebben a tekintetben” – mutat rá a politológus. Főként magánéleti botrányok miatt kényszerülnek lemondani. Az Egyesült Államokban ez már régóta így van, Nyugat-Európa egyelőre vegyes képet mutat. Vannak ugyan pénzügyi, politikai okokból történő távozások, de egyre inkább a magánéletről kiderülő csalfaságok vezetnek lemondáshoz, a pénzügyi dolgok ugyanis nagyon nehezen ellenőrizhetőek. „A magyar politikai kultúrában eddig ez nem volt jellemző, de el tudom képzelni, hogy a későbbiekben, amikor a közvélemény a Kulcsár-ügyhöz hasonló botrányok esetén sokadszorra sem kap választ, és nem leplezik le a pénzügyi panamistákat, akkor a magánéleti skandalumok kerülnek majd előtérbe.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI/hvg.hu Itthon

Botrány: már vasárnap a neten volt egy érettségi feladat

Az oktatási tárca bejelentést tett a nyomozó irodánál, mert olyan információk jutottak a minisztérium tudomására, hogy a hétfői magyar tételek már vasárnap este kikerültek egy internetes oldalra - közölte a közoktatási helyettes államtitkár hétfőn. A rendőrség nyomoz.

Itthon

Medgyessy Péter utazó nagykövet lesz

Az előző miniszterelnök a gazdasági élet nemzetközi szereplőivel (OECD, európai uniós intézmények), valamint tudományos és szakmai szervezetekkel tartja majd a kapcsolatot.

Itthon

Simicskó István lemondott frakciótisztségeiről

Simicskó István fideszes képviselő lemondott a frakcióban viselt biztonságpolitikai kabinetvezetői, valamint a parlament honvédelmi bizottságában betöltött alelnöki tisztségéről, miután kedden egyedüliként szavazott nemmel a parlamentben arra a határozati javaslatra, amely az EU-csatlakozási szerződés aláírására hatalmazta fel a kormányt.

hvg.hu Itthon

Lamperth a brókerügy áldozata lehet

Kulcsár Attila kihallgatásain többször beszélt kormánypárti politikusokhoz és azok bizalmasaihoz fűződő kapcsolatairól. A legújabb kiszivárogtatások ismét Lamperth Mónika férjére, Jegesy András ügyvédre próbálják ráterelni a figyelmet. A belügyminiszter többszörösen cáfolta, hogy férje valaha is üzleti kapcsolatban állt volna a brókerügy érintettjeivel.

MTI Itthon

Fidesz: volt üzleti kapcsolat Lamperth férje és a Britton között

A Fidesz közölte: birtokába került dokumentumok szerint mégis volt üzleti kapcsolat Lamperth Mónika belügyminiszter férjének ügyvédi irodája és a Britton Kft. között, ezért azt várják a kormányfőtől, hogy mentse fel “alkalmatlan” belügyminiszterét.

Itthon

Megkezdődött a Lamperth kontra hvg.hu per

A Fővárosi Bíróság Pataki Árpád vezette tanácsa hétfő délelőtt megkezdte a Lamperth Mónika belügyminiszter kezdeményezte személyiségi jogi per tárgyalását. Az alperesek között – Répássy Róbert fideszes képviselő, Kóbor-Nagy Zoltán, a Hír Tv korábbi főszerkesztője és a Magyar Nemzet kiadója mellett – ott van a hvg.hu kiadója és Hirschler Richárd, hírportálunk főszerkesztője is.

MTI Itthon

Gyurcsány: nem küldöm el Lamperth Mónikát

A kormányfő nem kívánja leváltani belügyminiszterét, a tárca új államtitkárát pedig szerdán nevezi meg. A miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott, kedd reggel sugárzott interjújában nem kívánt személyi kérdésekről nyilatkozni.

Itthon

Medgyessy nem vesz részt többé a döntéshozásban

A belpolitikai döntések előkészítésében és meghozatalában az elkövetkező harminc napban már nem kíván részt venni Medgyessy Péter miniszterelnök – áll a kormányszóvivői iroda hvg.hu-hoz eljutott közleményében.

MTI Itthon

Zuschlag János feljelenti a HVG-t és a Magyar Nemzetet

Zuschlag János, az MSZP volt országgyűlési képviselője feljelentést tesz a HVG és a Magyar Nemzet ellen, mert azok szerinte alaptalan állításokat fogalmaztak meg vele kapcsolatban - közölte a politikus hétfőn.

Itthon

Medgyessy-könyv: "Hát akkor rám itt nincs szükség"

Az SZDSZ-nél állítólag akkor telt be a pohár, amikor a kormányfő az SZDSZ korrupciós ügyeit kezdte firtatni - számol be Medgyessy Péter távozásának előzményeiről a Magyar Hírlap újságíróinak könyve.

Nem engedték ki Jakutszkból a sámánt, aki el akarta zavarni az orosz elnököt

Nem engedték ki Jakutszkból a sámánt, aki el akarta zavarni az orosz elnököt

Megjelent a bakonybéli bencés szerzetesek adventi playlistje

Megjelent a bakonybéli bencés szerzetesek adventi playlistje

EP: Veszélyes útra lépett a magyar kormány Kovács Zoltán Twitter-posztjaival

EP: Veszélyes útra lépett a magyar kormány Kovács Zoltán Twitter-posztjaival

Cigarettacsempészekre csapott le a NAV, végül találtak 33 kiló füvet is

Cigarettacsempészekre csapott le a NAV, végül találtak 33 kiló füvet is

Radar360: Orbán a klímaváltozásról üzent, Mágától közpénzt kérnek vissza

Radar360: Orbán a klímaváltozásról üzent, Mágától közpénzt kérnek vissza

Bőröndben kapta a kenőpénzt a mexikói rendőrfőnök a drogkartelltől

Bőröndben kapta a kenőpénzt a mexikói rendőrfőnök a drogkartelltől