Tetszett a cikk?

A VI. kerületi városvezetés tíz nagyértékű lakóingatlanját értékesítette az elmúlt években, ezeket az ügyleteket ma már a Fővárosi Főügyészség vizsgálja. Az önkormányzat likviditási gondokra hivatkozik, a bizonytalanságtól tartó lakók viszont panamát emlegetnek. Írásunk harmadik, befejező része.

Az előző részek tartalmából
I. Az önkormányzati tulajdonú és a Postamúzeumnak is otthont adó Andrássy út 3. alatti épületet a terézvárosi önkormányzat értékesítette. A vevő számára jutányos vételi ár 328 millió forint. A szálak Mátyás László ügyvédhez vezetnek.

II. Az Andrássy út 21. 2004 szeptemberében talált új gazdára. Az önkormányzat választottja az AMELUS Kft., ez a cég szerezte meg az opciós vételi jogot. Az ügyletnél ismét felbukkan Mátyás László neve.

Nézze meg a témához kapcsolódó videóriportunkat, kattintson!
A VI. kerület, azaz Terézváros önkormányzatának ingatlaneladásait több dolog rokonítja a szomszédos Erzsébetváros helyhatóságának ügyleteihez (lásd korábbról a hvg.hu Erzsébetvárosi ingatlaneladások: az önkormányzat trükkjei, valamint Erzsébetvárosi ingatlanbotrány: a többi néma csend? című cikkjeit). Itt is - miképpen a VII. kerületben - kicsiny, minimális törzstőkéjű projektcégek vásárolják fel az értékes palotákat, amelyek több tulajdonosváltás után esetenként offshore cégeken keresztül juttatják el az ingatlanokat végső tulajdonosukhoz. Terézvárosban is van egy szűk ügyvédi kör, amely a hozzátartozó cégeken keresztül több kerületi nagy beruházást bonyolít. Az Andrássy út 3. eladását például (ezt a házat az A3 Express Kft vette meg) ugyanaz a Marosi András ügyvéd jegyezte ellen, aki évekkel korábban feltűnt a Balettintézet feltűnően alacsony áron történt eladásánál.

Az önkormányzatok ügyletei jogilag nehezen támadhatók. Az ötvenes években államosított lakásokat a kormány 1993-ban a Vagyonátadó Bizottság (VÁB) egyik határozatával az önkormányzatok tulajdonába adta. Azzal a kitétellel, hogy a teljes felújításig a lakások egyenként nem értékesíthetők. Jogászok szerint ezzel nem ellentétes, hogy a bérlők gyakorolhassák elővásárlási jogukat, ha vállalják a rekonstrukciót. A nyugdíjas bérlők lakásai eleve értékesítési tilalom alá esnek, ezért egyfajta vegyes tulajdon jöhetett volna létre. A gyakorlatban számos példa akadt, hogy a ház lakói a tetőtér vagy a pince értékesítéséből oldották meg a felújításokat.

Andrássy út 21. Takarva
© hvg.hu
A VI. kerületben az önkormányzat nem akarta sem felújítani, sem a lakóknak eladni az ingatlant. Megengedhette magának, hogy nem újítja fel a házakat, mert a ’93-ban vállalt felújítási kötelezettség megtagadását a határozat semmilyen módon nem szankcionálta. Idővel a tétlenség még hasznot is hozott, mivel a legtöbb ingatlannál a rossz állapotra való hivatkozással tudták értékesíteni. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sem lépett közbe, nem élt a gyanúperrel, hogy a tranzakciók során tőkeszegény cégek kapnak megbízást felújításra, és minden esetben hozzájárult a magánosításhoz.

Előfordult, hogy az önkormányzat egy-egy adásvételnél az évtizedek óta ott lakó embereket is elfelejtette értesíteni (pl: Andrássy út 21-es ház esetében). Sokan csak az újságokból tudták meg, hogy gazdát cserélt a ház a fejük felett.
 
Az eladási jog  tulajdonosai mára az önkormányzathoz közelálló üzleti körök apró káeftéi lettek,   amelyek üzletrészüket, a ház tulajdonjogával együtt, továbbpasszolják, újabb és újabb „befektetőnek”, mindaddig, amíg nem akad vevő magára a házra.

Levélben fordultunk Fürst Gyögyhöz, Terézváros gazdasági ügyekért felelős alpolgármesteréhez is, de kérdésünkre, hogy miért adták oda 328 millió forintért, „bagóért” az Andrássy út 3-at egy ismeretlen cégnek, nem érkezett válasz.

Verók István a VI. kerület polgármestere az ingatlanértékesítések okának megválaszolásakor likviditási gondokra hivatkozott. Ennek nyoma sincs az Állami Számvevőszéknek a kerület 2003-as évi gazdálkodásról szóló jelentésében. Sőt, a Számvevőszék megállapította: az önkormányzat a módosított kiadási és bevételi előirányzatán belül gazdálkodott. De ha mégis lennének likviditási gondok, akkor az lenne a természetes, hogy az önkormányzat maximális bevételre törekedjék az ingatlan eladásokból. A nyilvánosságra került szerződések nem igazolják ezt a szándékot.

Úgy tűnik, a nyilvánosság ereje mégiscsak el tud érni valamit: Morvai Attila a Fővárosi Főügyészség szóvivője megkeresésünkre megerősítette, az Andrássy út 3., 8., 19., 21., 23., 47., 52. és 68., valamint a a Király utca 36. és a Bajcsy-Zsilinszki út 3. sz. házak adásvételi szerződéseivel kapcsolatban a Főügyészség Magánjogi Osztálya vizsgálatot folytat.

(Vége)

Sipos Anett

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Itthon

Dobra vert paloták II.

Az Andrássy út. 21. műemlék-épületét a terézvárosi önkormányzat 2004 szeptemberében adta el egy kft-nek. Ebbe a lakók nem nyugodtak bele, így az ügylet egyelőre a bíróságokon folytatódik. A kérdőjelek sokasodnak.

Itthon

Andrássy úti paloták - dobra verve I.

Vajon miért ér az Andrássy út 3. „csak” 328 millió forintot, és a Divatcsarnok 3,6 milliárdot, mikor mindkettőben Lotz Károy freskói találhatók, azzal a különbséggel, hogy az Andrássy út 3-ban több falfestmény van? Miért szavazza meg a VI. kerületi önkormányzat a ház kisajátítását egy olyan, még éppen bejegyzés alatt álló, 3 milliós törzstőkéjű kft-nek, amelynek ügyvezetői huszonévesek, ismeretlenek az ingatlanberuházók körében és még saját tőkéjük sincs? Miért nem érvényesíthették a bérlők elővásárlási jogaikat? Miért bukkannak fel rendre azonos cég- és személynevek VI. kerületi ingatlanügyletek kapcsán? E rejtélyeknek próbál utánajárni háromrészes cikkünk és videóriportunk.