A taláros testület állásfoglalása szerint a házipénztári készpénzállomány nem tekinthető az arányos közteherviselés alapját képező jövedelemnek, illetve vagyonnak – tette hozzá Sereg András. A megsemmisítés következtében a törvény hatályát veszítette.

Az Ab első alkalommal semmisített meg kihirdetett, de hatályba még nem lépett adótörvényt az Alkotmány azon paragrafusának sérelmére alapozva, amely kimondja, hogy minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

A határozat szerint a házipénztáradó, mint új vagyoni típusú különadó nem áll közvetlen összefüggésben az adó fizetésére kötelezett társas vállalkozások jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival.

A testület az eljárása során megvizsgálta a törvény és az alkotmányban rögzített arányos közteherviselés összefüggéseit, és arra a következtetésre jutott, hogy a házipénztári készpénzállomány nem tekinthető az arányos közteherviselés alapját képező jövedelemnek, illetve vagyonnak.

Az Alkotmánybíróság a döntésének indokolásában azt is hangsúlyozta, hogy a törvénybe foglalt jogalkotói célok természetszerűleg lehetnek legitim célok, s alkotmányosan az sem kifogásolható, ha a törvényalkotó az adó eszközével kívánja befolyásolni az adózók magatartását. E célok eléréséhez azonban a törvényalkotó kizárólag olyan eszközöket vehet igénybe, amelyek nem sértik az arányos közteherviselés alkotmányi rendelkezését. Az adó kizárólag addig tekinthető ilyen alkotmányos eszköznek, amíg az arányos közteherviselést szolgálja. Ezt a keretet átlépő és ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet, illetve vagyont adóztató adó viszont alkotmányellenes.