© Stiller Ákos

hvg.hu: Sokan elhamarkodott lépésnek tartják a második Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) keretében kiírt pályázatok tervezeteinek minapi megjelentetését. Szerintük még  felkészületlen az intézményrendszer a pályázatok befogadására. Mi a helyzet?

Bajnai Gordon: Nem tudom, kinek állna érdekében a késlekedés. Az intézményrendszer pedig január végétől alkalmas lesz valamennyi beérkező pályázat befogadására és elbírálására. Igaz az unió véglegesen a tavasz során hagyja jóvá az operatív programokat, de azokon a területeken, amelyeken pályázatot írunk ki január végén, nem várható változás. Ezekben a kérdésekben ugyanis folyamatosan egyeztettünk az EU-val, 2006. december 22-től pedig az Európai Bizottság döntése értelmében már lehívhatók a 2007-től rendelkezésünkre álló közösségi támogatások. További kérdések megvitatására a következő hónapokban kerül sor, részben azért, mert Magyarország érdeke nem mindig mindenben egyezik az uniós célokkal.

hvg.hu: Például miben különböznek érdekeink?

Egyeztetés az ÚMFT-ről

Alejandro Checchi-Lang az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának Magyarországért felelős igazgatója úgy értékelte, hogy a beadott magyar NFT II. konzisztens stratégiát jelenít meg. Szerinte a több hónapos tárgyalás célja, hogy lehetőleg még a nyár elején a teljes csomagot jóvá lehessen hagyni, ugyanakkor részeredményeket március-áprilisra el lehet érni. A környezetvédelem és a közlekedés azok a területek, ahol leginkább közelíteni kell az NFT II.-ben megfogalmazott célok és az unió álláspontját. Bajnai Gordon sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a január végén megjelenő támogatásokra mindössze 80 meghatározott település mikrovállalkozói pályázhatnak. Mint a hvg.hu-nak elmondta ez is uniós előírás, mint az átlagosan 25-30 százalékos egy főre eső támogatás, valamint a korábbinál szigorúbb feltételek.   A fejlesztési kormánybiztos azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a tavaszi pályázatokat kedvezőbb feltételekkel, s a januárinál nagyobb vállalkozói körnek írják ki.

Bajnai Gordon: Ilyen volt a közelmúltban az utakkal és vasutakkal kapcsolatos beruházások kérdése. A közút egyelőre azért fontosabb Magyarország számára, mert bizonyos országrészekbe például csak igen balesetveszélyes utakon lehet eljutni. Úgy tűnik, sikerül észszerű kompromisszumot kötni. Már előre sejtem, hogy jónéhány témában lesznek kérdései a küldöttségnek, de nem szeretném kiadni a tárgyalási pozíciónkat. Pontosabban nem szeretnék olyan problémát generálni, ami nem is biztos, hogy felmerül a tárgyalások során.

hvg.hu: Sokan azért nem kapták meg a támogatást az első NFT győztesei közül, mert nem volt kezdőtőkéjük, illetve nem tudták előteremteni a pályázaton elnyert támogatás előfinanszírozásához szükséges összeget. Nekik milyen lehetőségeik lesznek a források lehívására a következő években?

Bajnai Gordon: Az idei évben az önkormányzati minisztérium 10 milliárd forintos önerőalapot hoz létre a rászoruló helyhatóságok önrészének kiváltására. Erre a forrásra a már meghirdetett kiírásokkal együtt lehet pályázni. Az utófinanszírozás ugyan továbbra is uniós előírás, de az eddigi gyakorlatnak megfelelően azoknál a pályázóknál, akiknél indokolt, megteremtjük a lehetőségét, hogy előleget vehessen fel a támogatás gyakorlatilag teljes összegére, amennyiben a pályázó utólag elszámol vele. Emellett a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB), illetve más pénzintézetekkel együttműködve olyan áthidaló hitelkonstrukciókat szeretnénk kialakítani, amelyek sokat segíthetnek a tőkehiánnyal küzdő vállalkozókon.

© Stiller Ákos

hvg.hu: A tízmilliárd forintos önerőalap nagylelkű felajánlás, de csupán a pályázók egy részének képes megoldani a problémáit. Mi lesz azoknak a hátrányos helyzetűeknek a sorsa, akik az információhiány miatt nem tudnak támogatást igényelni, vagy rosszul adják be a tartalmilag egyébként helytálló pályázatot?

Bajnai Gordon: Mintegy 120 milliárd forintot kizárólag a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatási programjára tesz félre a kormány. A támogatás kisebbik részét arra szeretnénk fordítani, hogy ezekben a régiókban is kialakuljanak a pályázatok fogadására alkalmas struktúrák, amelyek információkkal látják el az ott élőket és később segítenek a pályázaton elnyert pénzeket értelmes célokra, fenntartható beruházásokra elkölteni. A támogatásra csak a rászorulók

A biztos élete

1968. március 5-én született Szegeden. 1991: Közgazdász diplomáját a BudapestiKözgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte.  1991-1993: között a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa volt. 1995 és 2000: a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd 29 évesen vezérigazgató-helyettese volt. Közreműködött a Richter, a Mol, a Matáv, az OTP és más kibocsátók tőzsdére vitelében.  2000 és 2005: a Wallis Rt. vezérigazgatója volt. 2003-tól: a Rába Rt. igazgatóságának tagja.   Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta. 2004-ig: a Graboplast Rt. igazgatósági tagja 2007: A Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke, a Zwack Rt. felügyelő bizottságának tagja, a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja.

pályázhatnak, mert szeretnénk elkerülni, hogy a fejlettebb térségek pályázói esetleg elnyerjék a támogatást a „handikeppel” indulók elöl. A hátrányos helyzetű kistérségek viszont pályázhatnak a többi programra is, ebből az irányból ugyanis nyitott a rendszer.

hvg.hu: Melyek az idáig leggyakrabban előforduló tartalmi és formai hibák?

Bajnai Gordon: A pályázat az egyik legfontosabb olyan eszköz, amelyben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kitűzött nemzeti célok és az egyedi részérdekek összetalálkoznak. A támogatást az nyeri, aki a közös céloknak megfelelően tudja a saját részérdekeit megfogalmazni. A mozgástér tehát meglehetősen korlátozott, a tapasztalat azt mutatja, hogy könnyen elbukhat az, akinek nincsenek mérhető célkitűzései, irreálisan tervez, vagy a részérdeke nem esik egybe a közös célokkal. A legtöbb formai hiba idáig elsősorban a túlbürokratizált rendszerből adódott. Az igazolások mennyisége, illetve a túlzott mértékű precizitás sokaknak okozott problémát. A gyakorlatban már többször bebizonyosodott, hogy a pályázatírás és a sikeres projektek végrehajtása speciális tudás, amivel kapcsolatban az uniónak is szigorú elvárásai vannak. A jövőben ezért további képzéseket indítunk. Emellett a folyamatok gyorsítása érdekében csökkentjük a pályázók adminisztrációs terheit.

hvg.hu: Hogyan csökkentik a pályázatok adminisztrációs költségeit?

Bajnai Gordon: Egyablakos rendszert vezetünk be, így a pályázónak elég mindössze egyetlen szervezettel felvennie a kapcsolatot a támogatás igényléséhez. Nem kérünk be az államtól megszerezhető igazolásokat. Megszűnik tehát az a gyakorlat, hogy minden pályázónak igazolnia kell például azt, hogy nem tartozik az adóhatóságnak. Bizonyítási kötelezettsége mostantól csak a nyerteseknek van. További változás, hogy indokolt esetekben kétfordulós pályázatokat írunk ki: először a koncepciókat versenyeztetjük, később pedig csak a kiválasztott elképzeléseket pályáztatjuk. A gyorsabb elbírálás érdekében nem a határidőket kell rövidítenünk, hanem azok betartására törekszünk, mégpedig úgy, hogy a pályázatok kezelésével foglalkozó közreműködő szervezetek munkáját teljesítményarányosan értékeljük. Csak abban az esetben kapják meg teljes járandóságukat, ha a határidőn belül elbírálták a beérkezett pályázatokat.

hvg.hu: Az egyszerűsödni fog az 5 milliárd forint feletti fejlesztések elbírálása is?

Az NFT I. eredményei

Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervre három év alatt (2004-2006) 40 ezer projektet nyújtottak be összesen 670 milliárd forintos keretre. Az Irányító Hatóságok 18 ezer projektet támogattak  700 milliárd  forint értékben. A szerződéskötéssel lekötött összeg is megközelíti az eredeti keret 100 százalékát. A megkötött támogatási szerződések mintegy kétharmadát már ki is fizették, összesen 360 milliárd forint értékben.

Bajnai Gordon: Az ötmilliárd forint fölötti beruházásokra kiírt pályázatokat az idei évtől nem elég a bíráló bizottsági döntés, hanem a kormány hozzájárulása is szükséges. Ekkora összegnél nem árt óvatosnak lenni, hiszen a szakszerűtlen döntéseket a magyar államon kérik számon, a szabálytalanságokért végső soron a költségvetés szavatol. A rendszer természetes velejárója, hogy minél nagyobb támogatást igényelnek, annál bonyolultabb és hosszabb ideig tart az átlagosan 60-tól 91 napig terjedő elbírálási folyamat. Eddig ugyan más volt az eljárásrend, de ritkán fordult elő az is, hogy egy pályázó ekkora összeget igényelt volna. A következő hat évben lehívható 7000 milliárd forintnyi forrás azonban lehetővé teszi a korábbinál jóval nagyobb összegű támogatásokat is.

Uniós példák

2005-ben lejárt határidőig fel nem használt támogatás aránya a legtöbb forrást vesztő országokban (2002-es támogatási kerethez viszonyítva): Hollandia 19% Dánia 7% Belgium 4% Svédország 2% Írország 1% Forrás: Bruxinfó, 2006

hvg.hu: Nem tartja irreális célnak a 2007 és 2013 közötti EU-s pénzek száz százalékos lehívását?

Nem, hiszen Magyarország 2004 és 2006 közötti eredményei és más uniós példák is azt bizonyítják, hogy képesek vagyunk a források 95-100 százalékát lehívni. A támogatói döntéseknél például 10 százalékkal felülterveztünk a ténylegesen kiosztható összegeknél, hogy a pályázók lemorzsolódása miatt, vagy például az árfolyammozgás miatt se érjen minket meglepetés. De a pénzek teljes lehívásánál is fontosabb szempont, hogy a pénzeket jól költsük el, hogy az ország tartósan felzárkózzon az Unió legfejlettebb államaihoz.