1.) Közalkalmazott élettársakként használt lakást vásároltunk 2006. májusában. Számításaink szerint járna nekünk 120 ezer forint adójóváírás, de mivel tulajdonhoz jutottunk így illetéket is kell fizetnünk, amit kérelmünk hatására határozat alapján 2 év alatt tudunk törleszteni. Ez a jogszabály szerint köztartozásnak minősül, tehát nem vehetjük igénybe az adójóváírást, amíg nem törlesztjük vagy van arra mód hogy ezt az adójóváírást az illeték számlára jóváírják?
1.) Nem minősül köztartozásnak az az összeg, amelynek megfizetésére a magánszemély részletfizetési engedélyt (határozatot) kapott.
2.) Milyen adóvonzata van, ha magánemberként külföldi rokontól készpénzt örökölök vagy ajándékba kapok?
2.) Az örökség és az ajándékozás útján megszerzett vagyoni érték után személyi jövedelemadót nem kell fizetni, így e címen adóbevallást sem kell készíteni. Tekintettel arra, hogy az illeték is adó, így az illetékekről szóló többször módosított1990.évi XCIII. törvény területi és személyi hatályára is figyelemmel kell lenni.
Az illetékekről szóló törvény idevágó rendelkezése szerint (2.§):
(a) Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
(b) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlanok, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
(c) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.”
A teljes cikk itt olvasható!
1.) Nem minősül köztartozásnak az az összeg, amelynek megfizetésére a magánszemély részletfizetési engedélyt (határozatot) kapott.
2.) Milyen adóvonzata van, ha magánemberként külföldi rokontól készpénzt örökölök vagy ajándékba kapok?
2.) Az örökség és az ajándékozás útján megszerzett vagyoni érték után személyi jövedelemadót nem kell fizetni, így e címen adóbevallást sem kell készíteni. Tekintettel arra, hogy az illeték is adó, így az illetékekről szóló többször módosított1990.évi XCIII. törvény területi és személyi hatályára is figyelemmel kell lenni.
Az illetékekről szóló törvény idevágó rendelkezése szerint (2.§):
(a) Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
(b) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlanok, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
(c) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.”
A teljes cikk itt olvasható!
