Orbán a katarzist hiányolja

A Fidesz elnöke a Bajza szalonban beszélt kedden egy kerekasztal-beszélgetésen, amely a Bibó szakkollégium történetét elevenítette fel. A Fidesz megalakulásának is otthont adó Bibó szakkollégium múltjáról Orbán Viktor mellett Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint a rendezvény moderátora, Tellér Gyula szociológus beszélt a Magyar Írószövetség székházában.

Az emlékezés 1983-tól, a Bibó szakkollégium Ménesi útra költözésétől 1994-ig, a Horn-kormány győzelméig követte nyomon a Fideszt megalakító jogász- és közgazdásznemzedék szellemi és politikai eszmélkedésének történetét.

Ebben a történetben Tellér Gyula kiemelt jelentőségű eseményként méltatta az 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén elmondott Orbán-beszédet. Orbán szerint azonban a magyar rendszerváltásnak „az a legnagyobb baja, hogy nem volt katartikus pillanata”, így Nagy Imre újratemetése sem több egy „fél pontnál”. Ami 1989. június 16-án történt, így is „messze az emberek lelkébe hatoló esemény”, „jobb híján máig ható jelentőségű pont”, de „miután még nem állítottuk elő az újabb katartikus pontot, féltem ezt az egyet” – tette hozzá a Fidesz elnöke.

Kövér László és Orbán Viktor is egyetértett abban, hogy a Fidesz múltjának ebből a szakaszából a Fidesz liberálisainak 1993-as kiválása a leginkább sorsdöntő momentum. Mint hangsúlyozták, ennek az az oka, hogy akkor mutatkozott meg először a párt „rendkívül nagy szakítószilárdsága”, főleg annak köszönhetően, hogy a párt akkor nem kettészakadt, hanem egyesek csupán „kiváltak” közülük.

Orbán szerint a mai MSZP és a mai SZDSZ szinte már csak egyetlen dologban tud egyetérteni: abban, hogy „két Fidesz jobb, mint egy”. De 1993 óta egyre csak az derül ki a Fideszről, hogy bármilyen akciókat vezetnek is a megosztásukra, még mindig együtt van az a csapat, amelyikre még mindig „vár valami”. „Azért vagyunk itt, hogy amikor eljön ennek a katartikus pillanatnak a lehetősége, legyen itt néhány ember, aki felismeri a pillanatot” – fogalmazott a Fidesz elnöke.