Miért éppen most? - a kérdés joggal merül fel annak kapcsán, hogy az autóbusz-vezetők kedden reggel országosan 2-3 órán át szüneteltették az utasok szállítását. Az akció illeszkedik a mostani sztrájktrendbe, az időzítése mégis különös. A tiltakozásra ugyanis az utóbbi 15 évben bármikor lett volna ok, mivel az autóbusz-vezetők már 1992. március 1-je óta csak akkor részesülhetnek korkedvezményes nyugdíjban, ha legalább tíz éven át vezetnek a fenti időpont előtt forgalomba állított járműtípust.

E 2010 végéig érvényes előírást szeretnék az autóbusz-vezetők mielőbb eltöröltetni, Korcsolayné Kovács Krisztina, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnökének érvelése szerint azért, mert bár a forgalomban lévő járművek 83 százaléka olyan, hogy vezetőjét korkedvezményre jogosítja, az újabb buszok vezetése is fokozottan igénybe veszi a sofőröket, ezért indokoltnak tartják a nyugdíjbónuszt.

Noha a korkedvezményes nyugdíj újraszabályozását 2010-re vállalta a kormány, a munkaügyi tárca hétfőn felajánlotta, hogy a sofőrök busztípusfüggő korkedvezmény-előírásait 2008-ban nem alkalmazza, és a kedvezményt bárki megkaphatja. Az ajánlatot a többi szakszervezet nevében is tárgyaló Korcsolayné azért utasította el, mert "nem láttam garantáltnak, hogy azt beépítik majd a korkedvezményes nyugdíj új szabályaiba is". Jelenleg egyébként összesen 13 munkakörcsoport részesülhet korkedvezményben, köztük például azok, akik föld alatt, fúrótoronynál, csatorna-karbantartásnál, melegüzemben, hűtőházban meghatározott ideig dolgoztak. Az ilyen munkáltatókat 2008. január 1-jétől 13 százalék korkedvezmény-biztosítási járulék terheli. Ennek 75 százalékát azonban jövőre még a büdzsé viseli, a teherátvállalás fokozatosan csökken, a 13 százalék teljes egészében 2011-től terheli a foglalkoztatót.

Közben a parlamentben hétfőn este a képviselők megszavazták a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvény módosítását, amihez - alighanem tévedésből - kilenc fideszes is támogatását adta, miközben két szocialista a nem gombot nyomta meg. Igaz, a lényeg már a múlt héten eldőlt, amikor a képviselői indítványokról voksoltak. Azzal senkinek sem volt és nem is lehetett baja a kormány eredeti javaslatában, hogy az 1993 márciusa előtt megözvegyülteknél 15 évre (a házastársukat, élettársukat azóta elvesztők tíz évével szemben) módosult az úgynevezett feléledési szabály.

Elvégre esetükben az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést az 1993 márciusa előtti előírás visszaállítására, vagyis arra, hogy jogosultak legyenek özvegyi nyugdíjra, ha például a párjuk halálát követő 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. Nem ágáltak a képviselők az ellen sem, hogy 2009-től mégsem szűnik meg a résznyugdíj, illetve a nyugdíjminimum (az előbbi a húsz évnél kevesebb, de legalább 15 év, az utóbbi a legalább húsz év szolgálati idővel rendelkező, de az alacsony keresetük miatt a nyugdíjminimumnál alacsonyabb járandóságú majdani nyugdíjasok számára fontos).

Noha a képviselők - köztük kormánypártiak is - a parlamenti vitában ellenezték, hogy a férfiak előrehozott nyugdíjánál az 1950-1953-ban születettek esetében a korhatárt visszaállítsák 59 évről 60-ra, a szavazásban végül a kormányakarat győzedelmeskedett. Talán mert korábban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban sem váltott ki hatalmas ellenérzéseket, illetve egyes képviselőket meggyőzhetett Csizmár Gábornak, a szociális és munkaügyi tárca államtitkárának az érvelése, miszerint éppen a tavaly ilyenkor elfogadott szabály teremtene kiváltságokat négy évjáratnak, hiszen az 1950 előtt és az 1953 után született férfiak legkorábban 60 éves korukban jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra. Több képviselő elégedetlen azzal, hogy nem sikerült átnyomni a parlamenten azt a javaslatot, hogy a nőknél kisimuljon az előrehozott nyugdíjba vonulási korhatár. Így aztán az 1951-ben születettek még 57 évesen, az 1952-esek 59, az 1953-asok pedig 60 évesen választhatják ezt a megoldást. Ezek a változások - több évre szétterítve - összesen 120 milliárd forinttal mérséklik a nyugdíjkassza hiányát.

Felemás eredményt, a nyugdíjkasszának pedig 2012 végéig 25 milliárd forintos kiadást hozott a büntetőpontok ügye. E szankcióban a kormány eredeti szándéka szerint már a 2009-től előrehozott nyugdíjba menők is részesültek volna, de a parlamenti döntés szerint az majd csak az ilyen ellátást 2013. január 1-jétől kérőket sújtja. Eszerint a 62 éves korból hiányzó hónapok a 61. életév betöltése esetén 0,3-0,3 százalékkal, 61. életév alatt 0,4-0,4 százalékkal csökkentenék a járandóságot. S bár a szabály alkalmazását sikerült későbbre tolni, a majdani nyugdíjasok szempontjából rosszabb lett a végeredmény az eredeti kormányjavaslatnál, amely 2012 végéig a legalább 40 év, azt követően pedig a legalább 41 év szolgálati idővel rendelkezőknél a felére mérsékelte volna a büntetés mértékét.

Molnár Patrícia