Az NRC Piackutató immár több mint másfél éve méri fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. Júliusban az index még 32 ponton állt, azóta azonban folyamatosan csökkent, és bár februárban a novemberi mélyponthoz képest 2 ponttal magasabb értéket mértünk, a mostani 25-ös érték is meglehetősen alacsonynak mondható.

A Nethangulat mérések elején, 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) index 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után zuhant egyetlen hónap alatt 40-ről 27 pontra, eddigi legalacsonyabb értékét pedig tavaly novemberben vette fel. A februári érték ennél 2 ponttal magasabb – kérdés, márciusra folytatódik-e az emelkedés, és a népszavazás eredménye hogyan befolyásolja majd az internetezők közhangulatát?

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. Az index eddigi maximumát az országgyűlési választások idején érte el, minimumát 2007 novemberében. Érdekes módon februárra az optimisták és a pesszimisták aránya is csökkent egy százalékponttal – ezzel párhuzamosan a kérdésben bizonytalanok aránya 4-ről 6 százalékra nőtt. Ezzel együtt februárban a netpolgárok 79 százaléka számított pesszimistának, és mindössze 15 százalék gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok.

A NetHangulat index értéke továbbra sem azonos az egyes demográfiai szegmensekben. A férfiak (26 pont) még mindig valamivel optimistábbak, mint a nők (23 pont), bár a különbség az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkent. Az 50 év felettiek körében az átlagosnál magasabb az index értéke: 32 pont – míg az ennél fiatalabbak körében csupán 23.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetét jelző index nem változott januárhoz képest: jelenleg is 28 ponton áll. Mindez azt jelenti, hogy – kisebb hullámhegyektől eltekintve – az internetezők 2007 januárja óta nagyjából ugyanolyannak ítélik az ország helyzetét. Leginkább a gazdasági helyzettel elégedetlenek: e tényező megítélése ötös skálán 1,84-ról 1,74-ra csökkent. A második legrosszabbnak értékelt tényező az egészségügyi ellátás, ám ennek megítélése néhány hónap alatt érezhetően javult: a novemberi 1,96-os értékről februárra 2,08-ra nőtt. Az internetezők leginkább a demokrácia működésével „elégedettek”, bár a mostani 2,31-os érték lényegesen elmarad a még augusztusban mért 2,50-os értéktől.

Az egy évvel későbbi várakozásokat mutató index egy ponttal haladja meg a jelenlegi helyzet értékét, ami arra utal, hogy a netpolgárok csupán csekély mértékű pozitív változást prognosztizálnak a közeljövőben. Leginkább a gazdasági helyzetet illetően számítanak pozitív fejleményekre, de javulást várnak az egészségügyi ellátásban is, és nyilván ezek folyományaként némiképp az ország nemzetközi megítélésében is – a többi területen ugyanakkor nem várnak változást egy éven belül.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke márciusig minden esetben elérte a középpontot jelentő 50-es értéket – áprilisban azonban megszakadt a sorozat, az index értéke 48 pontra csökkent. Januárban az index újra meghaladta az 50-es értéket, 51 pontot vett fel, ám ez a növekedés átmenetinek bizonyult: februárban az index ismét csak 48 ponton állt. A várakozásokat jelző index ugyancsak csökkent, viszont 4 ponttal meghaladja a jelenlegi állapotra vonatkozót, így az 52-es érték azt jelzi, hogy a netpolgárok személyes életüket illetően számottevő pozitív változásokra számítanak a következő egy évben – leginkább anyagi helyzetük javulásában bíznak.

Az elmúlt hónapban a vizsgált 14 intézmény közül a lista elején állók esetében figyelhettünk meg jelentősebb – pozitív irányú – változást. Leginkább az Európai Unió presztízse nőtt (tízes skálán 5,4-ről 5,7 pontra), de a másik két nemzetközi szervezet is a legmagasabb bizalmi indexű intézmények kötött található (közülük az ENSZ, ha csak néhány századdal is, de megelőzte az Alkotmánybíróságot, és így a lista élére ugrott).

Legkevésbé továbbra is a politikai intézményekben bíznak az internetezők: a parlament és a kormány tízes skálán a 3-as értéket sem éri el, a pártok 2,2-es bizalmi indexe pedig azt jelzi, hogy a nagy többség nem tartja hitelesnek ezeket a szervezeteket – 51 százalék egyes osztályzattal fejezi ki, hogy egyáltalán nem bízik meg a politikai pártokban.

A felmérést az NRC 2008. február 26-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.