Magánszféra védelme „társadalmi munkában”

A PET Portál & Blog készítői sajtóbeszélgetésen mutatták be új, hivatalosan ma induló szájtjukat. Fiatal műegyetemi kutatók kezdeményezésére és nemzetközileg ismert szakemberek támogatásával indult el a PET-ek (Privacy Enhancing Technologies) első hazai internetes fóruma. A kezdeményezés motorja Gulyás Gábor György, a Műegyetem doktorandusa, szerkesztőtársa még Székely Iván, az adatvédelem régi motorosa, illetve Szabó Máté Dániel jogász, aki szintén ismert névnek számít a szakmában.

A független, nonprofit szakmai portál célja, hogy a PET-ek témakörével kapcsolatos ismeretek, hírek, elemzések, publikációk és vélemények meghatározó magyar nyelvű fórumává váljon. Az oldal teljesen „társadalmi munkában” készül – mondta Székely –, és kiemelten számítanak az internetes közösségek kezdeményezésre, véleményére, tanácsaira, sőt még bírálataira is. Kiemelte, hogy tévedés a PET-eket összekeverni az elsősorban a tőkeerős és tekintélyes felhasználók számára kifejlesztett IT-biztonsági technológiákkal, a PET-ek ugyanis az egyedi felhasználók, az egyének privátszféráit védik, gyakran éppen a nagy cégek kíváncsiságával és adatéhségével szemben. „Mi mindig a gyengébbik fél oldalán állunk” – fogalmazott Székely Iván társadalmi informatikus. S hogy az "erőseket" még az efféle egyelőre serdülőfélben lévő kezdeményezések is sérthetik, mindjárt bizonyította is az Adverticum AdServernek, Magyarország piacvezető hirdetés-kiszolgálójának jelenlévő képviselője, aki dúltan hagyta el a termet, amikor negyedik kérdése után másnak is szót adott Gulyás és Székely.

De miért kell erősíteni a privátszférát? A mai computerizált, internetes világban az emberek egyre kevésbé urai a magukról szóló információknak. Amíg az állam egyre többet tud polgárairól, a szolgáltatók ügyfeleikről, addig az átlagember legtöbbször nem is tudja, ki és mikor figyeli meg, és milyen legális és illegális célra használják fel adatait. Ezért is van tele az elektronikus postaládánk kéretlen üzenetekkel (spamekkel), ezért fordulhat elő, hogy nem egyenlő esélyekkel és egyenlő árakon vásárolunk az interneten, és ezért olyan könnyű ellopni adatainkat és a nevünkben visszaéléseket elkövetni.

A tájékoztatón több olyan példát hoztak, amelyek bemutatják, mennyiféle „szabad szemmel” nem is látható adatgyűjtés folyik a rovásunkra. Bemutattak egy webpoloska-irtót, amellyel bizonyították, hogy szinte nincs egyetlen vezető magyar portál sem, amelyet meglátogatva ne továbbítanának böngészési szokásainkról szóló adatokat. Egy másik ügyes programmal azt bizonyították, hogy töméntelen adatot láthatnak rólunk illetéktelenek, például a vágólapról történő másolást, amellyel olykor hosszú és bonyolult jelszavainkat másoljuk be.

Ugyan vannak törvények és vannak adatvédelmi biztosok, de önmagukban nem tudnak elegendő védelmet nyújtani a tömeges gyakorlat és az egyre újabb technikák ellen. Éppen ezért fejlesztették ki a PET-eket, abból a célból, hogy a korszerű informatika összes előnyét megtartva, magával a technológiával mérsékeljék a magánéletre gyakorolt káros hatásokat – más szóval, hogy védjék az egyént és visszaadják számára a döntés lehetőségét adatai sorsáról. A PET-ek tehát nem csak védekezés, de az önrendelkezés jogát is megtestesítik. Segítségükkel illetéktelen megfigyelők kizárásával lehet levelezni, böngészni az interneten, kiirtani a webpoloskákat, vagy megbizonyosodni arról, hogy kívánságunkat – például adataink törlését – valóban végrehajtották-e az adatkezelők.

Magyarországon a felhasználók, de még az informatikusok sem tájékozottak a PET-technológiákról. A portál létrehozói úgy vélik, eljött az ideje annak, hogy ne csak a szakmát, hanem döntéshozókat és az érdeklődő laikusokat is megismertessék a PET-technológiákkal és az ezzel kapcsolatos korszerű informatikai szemlélettel.

A rendezvényen megjelent Majtényi László egykori adatvédelmi biztos is, aki különösen örömtelinek nevezte, hogy a PET-ek egyfajta szakítást jelentenek az adatvédelem kezdetektől, 1890-től meglévő technológiaellenességével. Világossá vált ugyanis, hogy az egyre többet tudó technológiák nem csak gyengíthetik, hanem bizonyos esetekben erősíthetik is a magánszféra védettségét – vélekedett Majtényi László.